Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)
1. A VÍZRENDSZER
bású folyamata okozta változásokra halmozódnak az emberi beavatkozások más természetű, de gyakorlatilag rendszerint fokozottabb, közvetlen jelentőségű hatásai. 1.1. A VÍZRENDSZER MAI KÉPE Hazánk teljes egészében a Duna vízgyűjtőterületéhez tartozik, ezen belül a Közép-Duna medencéjében, más szóval a Kárpát-medencében foglal helyet (1. ábra). Mélyfekvésű, néhány nagy folyóval átszelt és többezer kisvízfolyással, illetve csatornával behálózott, továbbá három nagy tóval és több mint ezer kis állóvízzel rendelkező, jelentősebb összefüggő mocsarakkal ma már nem sújtott, de vízjárta sőt vizenyős területeknek még aránylag bővében levő ország. A vízhálózatról Magyarország Hidrológiai Atlasza tartalmaz részletes adatokat.2 A nagy folyók hosszáról és vízgyűjtőterületének kiterjedéséről az I. táblázat tájékoztat. Az ország kereken 93 000 km2-nyi területéből 43 000 km2, azaz csaknem fele, a nagy folyók ártere. A Zagyva és a Zala—Sió kivételével valamennyi nagyobb folyó a politikai határokon túl ered, és éppen ezek a folyók határozzák meg vízrendszerünk vázát. Vízrendszerünk tengelye, a Duna, forrásvidékétől kezdve már több mint 1000 km-t tesz meg, mire Rajkánál (1851 fkm Szulinától) a magyar határig ér. Innen kezdve 143 km hosszan határfolyó Magyarország és Csehszlovákia között, az Ipoly beömléséig. Az Ipoly-torkolattól 274 km hosszan a Kölked alatti jugoszláv határig (1434 fkm) terjed a folyam tulajdonképpeni magyar szakasza. A Duna vízgyűjtőterülete Rajkánál már 131 000 km2 és a magyar terület elhagyásáig 209 000 km2-re növekszik. Ebből a tekintélyes (78 000 km2) területgyarapodásból azonban csak mintegy 40 000 km2 jut magyar területre, a többi a szomszéd országokban eredő mellékfolyók határon-túli vízgyűjtőterülete. Az ország többi részén keletkező és összegyülekező vizek végső befogadója is a Duna, de a Tisza és a Dráva közvetítésével, amelyeket néhány km-rel a déli országhatár alatt vesz fel. Az ország területéből mintegy 47 000 km2 a Tisza és 6160 km2 a Dráva közvetítésével adózik vizével a Dunának. A Tisza is több mint 200 km-es utat tesz meg az országhatárig, amelyet Tiszabecs felett ér el (758 fkm Titeltől). Innen kezdve mintegy 25 km-en át határfolyó a Szovjetunió (rövid szakaszon Csehszlovákia) és Magyarország között. Ezután 575 km hosszan mindkét partján magyar területen halad át a röszkei jugoszláv határig. Vízgyűjtőterületének kereken 1//3-a jut az ország területére. A Dráva 143 km-en át határ Jugoszlávia felé, bár a határvonal a folyót sokszor átlépi. Ez annak a következménye, hogy a magyar—horvát határ egy olyan korábbi Dráva-meder futását követi, amit a folyó már régen elhagyott. 2 Szerkesztette és kiadta a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. 6
