Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)
ELŐSZÓ
Amikor a földrajzi kutatás Magyarország természetföldrajzának korszerű összeállítására készülve, az 1950-es évek végén, áttekintő összefoglalást igényelt hazánk vízrajzáról, az Intézet — ekkor már több éve folyó kutató és rendszerező munkájára támaszkodva — rövid idő alatt, 1961— 62-ben elkészítette a kéziratos anyagot. Noha az összeóMítás nem műszaki, hanem természetföldrajzi szempontok szem előtt tartásával készült, már akkor felmerült az a gondolat, hogy az anyagot az Intézet önálló kiadványban közzé tegye. Mikor 1965- től kezdetét vette az UNESCO szervezte Nemzetközi Hidrológiai Decen- nium, a gondolat megvalósítása időszerűvé is vált. Munkánk tartalmában és stílusában eltér az Intézet szokásos kiadványaitól, amennyiben — úgy mondhatnák — műszaki-természetföldrajzi jellegű. Felszíni vizeinket mint természetföldrajzi életterünk összetevőinek egyikét, átfogó módon mutatja be és ezzel keretet, illetve bevezetőt szolgáltat a hidrológiai ismeretek bővítéséhez, értelmezéséhez és gyakorlati alkalmazásához* Kiadványunk négy fejezetre és függelékre tagozódik. Az 1. fejezet vízrendszereinket és kialakulásukat, a 2. fejezet folyóvizeink, a 3. fejezet állóvizeink vízjárását, hőmérséklet-, jég-, hordalék- és kémiai viszonyait, végül a 4. fejezet az ország térszíni természetes vízháztartását vázolja. A természet adta vízkészletek és társadalmi vízigények egymásrahatá- sának néhány kérdését, illetve Magyarország vízkészletgazdálkodását, függelékként csatolt önálló fejezet mutatja be. Reméljük, hogy kiadványunk nemcsak a mérnököt segíti a hidrológiai problémák helyes szemléletében, hanem hasznára lesz a geográfusoknak, és mindazoknak, akiknek munkájában felszíni vizeinkkel kapcsolatos problémák merülnek fel. Végül, de nem utolsósorban ösztönzően hat majd magára a hidrológiai kutatásra, a tartalmi és módszerbeli továbbfejlődésre. A természetföldrajzi általánosítások egyáltalán nem tették feleslegessé felszíni vizeinkre vonatkozó konkrét ismereteink bővítését, hanem épp elősegítették a további kutatás irányvonalának kitűzését. Budapest, 1967. június hó. Stelczer Károly igazgató 4 Ezen az országos szintű összefoglaláson felül vízfolyásonként, illetve vízrendszerenként további, részletesebb adatfeldolgozás is készült, amelynek eredményét „Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai” címen adja ki az Intézet.
