Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)

3. AZ ÁLLÓVIZEK

3. Az állóvizek1

Magyarország három nagy tava, a Balaton, a Fertő-tó és a Velencei-tó együttesen 902 km2-nyi területet foglal el.2 Az ezeknél nagyságrendileg kisebb mintegy 1200 természetes és mesterséges tó együttes vízfelülete kereken 180 km2.

Az ország területén ma már jelentősebb összefüggő mocsár nincsen, a természetes lefolyás nélküli mélyfekvésű helyeken azonban sokhelyt találhatók vizenyős foltok, amelyek összkiterjedése mintegy 1200 km2.

A három nagy tó főbb adatait a IX. táblázat foglalja össze. Részletesebb ismertetésük túlságosan messzire vezetne.

3.1. AZ ÁLLÓVIZEK VÍZMÉRLEGE ÉS VÍZJÁRÁSA

Vízmérleg. — Azt, hogy valamely országnak vagy nagyobb tájegységnek hányad részét foglalják: el természetes eredetű állóvizek, elsősorban az éghajlati és domborzati adottságok döntik el. Olyan területeken, ahol a csapadék sokévi átlagértéke (C) meghaladja a vízfelületek átlagos párolgási veszteségét (P), tó alakul ki minden kötött talajú, zárt terepmélyedésben. Ellenkező esetben csak megfelelő nagyságú vízgyűjtőterület ill. felszíni vagy felszín alatti hozzáfolyás, (H) biztosíthatja a zárt vízrendszerek

C + H = P

vízmérlegének egyensúlyát. Ha a C + H összeg nagyobb a párolgásnál, az állóvíznek

L=C+H—P

lefolyása (vízfeleslege) van.

1 írta: dr. Szesztay Károly. Az ábrák szerkesztésében közreműködött Vancsó Imre és Szántó Dánielné.

2 A Fertő-tó felületéből 198 km2 Ausztria területére nyúlik át.

91