Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés A kiépített védvonalakon és belvízrendszerekben a védelmi tevékenységet a helyi vízügyi igazgatóság látja el állami feladatként. Több önkormányzatot érintő, helyi jelentőségű közcélú művek üzemelési feladatát általában a vízgazdálkodási társulatok látják el. Az egyes gazdaságokon belüli védekezés az érintett gazdálkodók feladata Az igazgatóság belvízvédelmi szervezete központi szolgálatra és külső szolgálatra oszlik, területe pedig belvízvédelmi szakaszokra van osztva A belvízvédelmi szolgálatok feladata, hogy a csatornák befogadóképességét folyamatosan biztosítsák, a vizet folyamatosan elvezessék; kezeljék a vízlevezetést, a vízvisszatartást és a vízkormányzást szolgáló fó- védvonali zsilipeket, esetenként üzembe állítsák a csatornák vízszállításának fokozására az esésnövelő szivattyúkat és a főbefogadó magas vízállása esetén pedig a torkolati szivattyútelepeket. A lakott területek elöntés elleni védelme és vízmentesítése a helyi feladat és a helyi önkormányzatokra hárul. Az árvédekezéshez hasonlóan a belvízvédekezés során is az önkormányzatok feladata a kiépített rendszerek védelméhez szükséges közerő kiállítása, a kiürítés és mentés, egészségügyi ellátás, élet- és vagyonbiztonság 3.7.3. Beüvízvédeími készültségi fokozatok A mértékadó belvízi helyzetet megközelítő vagy azt meghaladó helyzetre a belvízvédekezés kérdéseit az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat tartalmazza. A belvízi helyzettől függően különböző készültségi fokozatokat kell elrendelni, mégpedig I. fokú készültséget a belvíz megjelenésekor, II. fokú készültséget, ha a védelmi körzetben a főcsatorna vízszintje a mértékadó értéket meghaladja, és III. fokú készültséget kell elrendelni, ha a víz a csatorna medréből kilépett, továbbá, ha a védelmi körzetben olyan belvizek jelentkeznek, amelyek károkozás nélkül sem gravitációsan, sem szivattyúzással nem vezethetők le és emiatt a vizek ideiglenes visszatartása szükséges, végül, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, közlekedési vonalakat, mezőgazdasági területeket veszélyeztet Ez utóbbi fokozott védekezési tevékenység. Az I., II. és III. fokozatú védelmi készültséget a területileg illetékes igazgatóság vezetője, a rendkívüli készültséget kormánybiztosi jogkörben a miniszter rendeli el, majd szünteti meg. 3.7.4. Belvíz-védekezési módok A szokványos belvízvédekezés, az árvízvédekezéstől elterően, nem jellegzetesen balesetveszélyes tevékenység. Előírás, hogy a gépi és villamos berendezések kezelői és a szakszemélyzet megfelelő munkavédelmi képzettséggel rendelkezzenek Ezért a balesetvédelmi oktatási és ellenőrzési teendők elsősorban a védelmi munkában csak alkalmilag résztvevőkre (segédőrök, közerő) vonatkoznak. A szakképzetlen munkaerőt oktatás után is csak egyszerű munkafolyamatokkal szabad megbízni és egyszerű eszközökkel felszerelni, ezért nem végezhetik gépek, berendezések és jármüvek kezelését. A belvíz elleni védekezés módjai a) A belvízrendszer vízlevezető képességének fokozása A gravitációs vízlevezetés legfontosabb műtárgya a főcsatorna torkolatánál az árvízvédelmi töltésbe épített zsilip. Amint a befogadó vízállása megközelíti a belvíz szintjét, a zsilipet le kell zárni, és az árhullám levonulásáig zárva kell tartani A zsilip zárásakor egy időben intézkedni kell a belvízrendszer szivattyútelepeinek indításáról. Belvízvédekezés során a csatornák és műtárgyak terv szerinti gravitációs vízszállító képességének biztosítására szükség szerint kaszálást, gaztalanítást kell végezni, és el kell ©Phare Program HU-94.05 65
