Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés elszállítani kell, vagy ha ez nem lehetséges, akkor úgy kell elhelyezni, hogy a part menti terület felszíni vizeinek csatornába való jutását ne akadályozza. Ennek formája a depónia. amelyet legalább 3,0-4,0 m széles padka szabadon hagyásával, a meder felöli oldalon 1:1,5, az ellenkező oldalon pedig 1:10-1:20 rézsűhajlással, mezőgazdasági művelésre alkalmasan kell kialakítani, és annak vonalát a felszíni víz bevezetése érdekében 50 m-enként meg kell szakítani. A kiemelt földanyag elteregetését eligazítását rendszerint tológéppel kel! elvégezni. Ha a tervezett csatorna közvetlenül a befogadóhoz csatlakozik, és abban elegendő víz van, akkor a kiviteli munkák úszókotróval is elvégezhetők Erre különösen akkor van szükség, ha a csatorna vizenyős, lápos területen halad keresztül, ahol a szárazkotró nehezen mozogna, elsüllyedne. Kisebb méretű csatornákból az úszókotró egyenesen a depóniába tudja az anyagot rakni. Az úszókotró által kiemelt árok vízteleníti a területet úgy, hogy később a száraz kotró rá tud menni a rézsűk kialakítása céljából. Akármilyen építési módszert is alkalmazunk a csatornák építését mindig a magasabb rendű csatornával a torkolattól felfelé indulva kell kezdeni. Ez a sorrend a biztonság érdekében szükséges, ugyanakkor hátránya, hogy a megépített medret felülről az érkező víz fel- iszapolhatja. 3.6.2, Műtárgyak építése A műtárgyak építésénél igen nagy jelentősége van az előregyártásnak. Az előregyár- tás lényege, hogy a műtárgyakat olyan rész-elemekre bontjuk, amelyek előregyárthatók, szállíthatók és helyszíni kézi vagy gépi munkával összeépíthetők Az előregyártás általában üzemi, de lehet helyszíni is. A kisebb elemeket előregyártó telepeken, üzemekben készítik el, s készen szállítják a távolabb levő építési helyekre. Helyszíni (a beépítési helyekhez közeli) előregyártással készülnek azok a nagy tömegű elemek, amelyeknek hosszabb távolságú helyszínre szállítása nem oldható meg. A felszíni vízrendezéseknél alkalmazott műtárgyak általában kisebb és közepes méretűek, ezért rendszerint a helyszínre szállíthatók az előregyártó telepekről. Legnagyobb tömegben a burkolatelemeket (különböző méretű és kialakítású betonelemeket és lapokat) gyártják előre. Ugyancsak több változatban és kivitelben gyártanak átereszeket, aknákat, csővezetékeket, mind a hagyományos normál vasbetonból, mind elő- vagy utófeszítéssel 3.6.3. Fenntartás, karbantartás A síkvidéki vízrendezési létesítményeket is csak akkor tudjuk megfelelően üzemeltetni, ha a műveket rendszeresen és tervszerűen karbantartjuk. A meder vízszállító képességének megtartása A csatornahálózat vízvezető képessége idővel a növényzet elszaporodása és a meder eliszapolódása miatt folyamatosan csökken. A mederbe növő füfélék, gyomok, valamint a vizes szelvényben kifejlődő vízinövények jelentősen, akár 40-80%-kal is lecsökkenthetik a csatorna vízszállítását. A növényzetnek lényeges pozitív szerepe van a víz öntisztulási folyamatában, az élővilág megőrzésében, a táj arculatának kialakításában. A növényzet szerepe műszakilag is fontos, mert ez a földmű "bőre", amely megvédi azt a mechanikai hatásoktól. Ezért a csatornákat hidraulikai szempontból úgy méretezzük és építjük (többletköltségekkel), hogy ezeket a szempontokat is figyelembe vesszük Ugyanakkor fontos a csatornák fő funkciójának megtartása is, ezért a vízszállítás biztosításara, rendszeres fenntartási munkák keretében, a növényzet egy részét évente többször is el kell távolítani (gaztalanítás). A gaztalanítást legalább évente kétszer (kora tavasszal és ősszel) kell elvégezni, de a jobb levezetés érdekében belterületeken a gyakoribb tisztogatás is indokolt lehet. 62 ©Phare Program HU-94.05
