A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Schick Emil: Ármentesítések
VÍZÉPÍTÉS 47 szeres szabályozással a hajózás lehetősége ki térj észté tett volna Zákányig is, ahol a hajózóútnak a m. kir. államvasút fiumei vonalához kellett volna csatlakoznia. Kedvező vízállásnál, kisebb vízi járművekkel azért már ez a szakasz is hajózható volt. A szabályozási müvekhez szükséges kőnek a beszerzése a Dráván csak nehézségekkel és nagy költséggel volt eszközölhető, amiért is rendszerint vegyes anyagot, rozsét és követ használtak a müvek létesítésére. Mostanáig még nem jött létre megegyezés Jugoszláviával a Dráván létesítendő védelmi és szabályozási munkálatok mikénti végrehajtására nézve; Vaskapu-csatorna. ezért a Dráva-menti szabályozási munkálatok, egyes kisebb, jelentőség nélküli partbiztosításoktól eltekintve, teljesen szünetelnek. Végül még fel kell említenünk, hogy az átrakodó forgalom megkönnyítése és a hajópark biztonsága céljából Eszéken és Barcson megfelelő kikötők létesültek. A Száva és a Kulpa A Száva a Duna után a legnagyobb folvónk volt. amely — tekintve vízhozamát és a meder fejlettségét — Csapragtól egészen Zimonyig 594 km hosszban úgyszólván kész víziutat alkotott. A Boszniával határos 331 km hosszú folyószakaszon csakis egyes pontokon, a boszniai folyók betorkolásánál, különösen a Boszna és a Drina torkolata körül voltak és vannak még most is jelentékeny hajózási akadályok amelyeket az a nagymennyiségű durva hordalék okozott, amelyet időszakon- kint e torrensjellegű folyók a befogadó főfolyóba árvíz alkalmával bedobtak. Ezeknek a hordaléktömegeknek megemésztése után, egypár km.-rel a mellékfolyók betorkolása alatt a Száva ismét oly rendes és szabályos mederben
