A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Pogonyi György: Egyéb folyami kikötők és a téli kikötők
Kikötők és téli kikötők a Dunán Pozsonyi kikötő. Kereskedelmi és téli kikötő. Egyik legfontosabb és legjobban felszerelt kikötőnk volt; sajnos, a megszállás folytán a cseheké lett. Pozsony város alatt a Duna-folyam balpartján 1898—1904. években épült. Egy dunaparti rakodóból és két párhuzamos medencéből áll, használható területe 19 hektár. A vízmélysége a 0-vízszín alatt 2.00 m. A kikötő parthossza 5850 m. A kikötőkben 250 nagyobb hajó találhat menedéket. Mint kereskedelmi kikötő, megfelelő vasúti hálózattal, utakkal, tái’házakkal, emelőszerkezetekkel volt ellátva. Győri kikötő. Kereskedelmi kikötő. Győr régi kikötőváros. A Dunántúl gabonaforgalmának egy részét itt rakják át vasútról hajóra. Áll egy rakodópartból és egy ipari medencéből, melynek parthossza 2.5 km. 6000 tonna férőjű gabona-elevátorral, híddaruval s egyéb modern kikötőfelszereléssel van ellátva. Győri ipar-csatorna. Ipari és egyúttal téli kikötő is. Az állam szerződést kötött a várossal, mely szerint az állam kikotortatja a torkolatot és 25 esztendeig használhatja téli kikötőnek. Komárom jobbparti kikötő. Kereskedelmi kikötő. A Duna-folvó partján 1200 m hosszú rakodópart, vasúti vágánnyal ellátva, a Komárom—újszőnyi hídtól fel- és lefelé — kőhányáson nyugvó rézsüs kőburkolattal —. Cukorrépát, bauxi- tot, faanyagot és építőanyagot raknak át itt leginkább. Komárom balparti kikötő. Kereskedelmi és téli kikötő. Komárom város és Erzsébet-sziget közötti Dunaágon 1897—1904. évben készült. Hossza 1.00 km, szélessége 110 m, illetőleg a felső szakaszon 70 m. Használható medenceterülete 25 hektár. Vízmélység a 0-pont alatt 2.00 m. Parthossza 5200 m. Vasúti vágánnyal, a város felőli parton 2.00 km hosszú és 20 m széles emeletes rakparttal van ellátva. Vizének frissítése a medence felső végében levő zsilipes tápcsatornával a Dunából történik. A békekötésnél a cseheknek jutott. Almásfüzitői rakodó. A Vacuum Oil Rt. készítette 1924-ben; célja hogy a társaság a Romániából és Oroszországból jövő nyersanyagot az 1.6 km hosszú csővezetéken a finomító telepükre szivattyúzza. Szívó-nyomó berendezése elektromoshajtású és a kikötőállomáson van beszerelve. Múlt esztendőben 44.000 tonna forgalma volt. Lábatlant rakodó. A lábatlani cementgyár dunai rakodója, mely tisztán a gyár termékeinek hajóba való rakodását szolgálja, jelentékeny forgalommal. Dorogi rakodó. A dorogi szénbánya építette. Két betonpilléren nyugvó, vas- szerkezetből álló töltőberendezés, melyhez a bányából drótkötélpályán csillékben jut a szén. Főképpen Jugoszláviába, a Balkán felé és Dél-Magyarországba szállítanak innét szenet. Újpesti kikötő. Ipari, forgalmi és téli kikötő. Újpest és a Népsziget között elvonuló dunai mellékágban. 1858—1863. években létesült, a medence területe 32 hektár, vízmélysége a 0-víz alatt 2.00 m. A kikötőpart hossza a baloldalon 2470 m, a jobboldalon 2166 m; a kikötőben mintegy 600 darab vízijárómű találhat menedéket. Ganz és Társa Rt.-nak nagy hajógyára s egyéb ipartelepek foglalják le partjait. Főképpen építőanyagforgalma van, mely békében mintegy 200.000 tonna volt. A medence vizének frissítése az északi sarkában megépített zsilipen keresztül történik a Dunából. Óbudai gázgyár kikötője. Modern, nagy teljesítőképességű szénrakodó. Budapest székesfőváros újonnan épült óbudai gázgyára előtti Dunaparton épült.
