Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
Általános alapelvek: a) a síkvidéki vízrendezés műtárgyainál csak kis esésveszteség engedhető meg (megfelelő szerkezetű műtárgy megválasztásával és hidraulikailag helyes kialakítással) , b) a műtárgyaknak üzembiztosaknak kell lenniük, c) a műtárgyaknak egyszerűeknek, gazdaságosan megvalósíthatónak és könnyen üzemeltethetőknek kell lenniük. A kisműtárgyak készülhetnek a helyszínen, elsősorban monolitbetonból, vasbetonból, helyszínre szállított anyagokból, vagy előregyártott elemekből összeállítva. Mind a helyszíni betonozással, mind az előregyártott elemekkel való műtárgyépítésnek vannak előnyei és hátrányai. 2.10.1 Keresztezési műtárgyak A belvízcsatornáknak más vonalas művekkel való keresztezésénél általában műtárgyra van szükség. A keresztező létesítmény lehet út, vasút, csatorna vagy valamilyen vezeték. A keresztezést lehetőleg a csatorna tengelyére merőlegesen, vagy legalább 60°-nál nem kisebb szögben kell megoldani . A keresztezési művek kialakítása költséges, állandó fenntartást igényelnek, rendkívüli belvizek levonulásakor a szabad lefolyást akadályozhatják, ezért már a csatorna helyszínrajzi vonalvezetésénél törekedni kell a keresztezési műtárgyak számának csökkentésére. Különösen költséges a magasabb rendű műutak és vasútvonalak keresztezése, ezért többszöri keresztezés helyett gyakran célszerű az út vagy vasút két oldalán külön, önálló csatornahálózatot kialakítani. Kisebb csatornáknál 1-1,5 km-ként, nagyobb csatornáknál 2-3 km-ként van szükség utak átvezetésére. Új csatorna létesítésénél vagy meglevő csatorna olyan bővítésénél, ami a műtárgyak átépítésével jár együtt, a szükséges keresztezési pontok számát és helyét helyszíni bejáráson kell az érdekeltekkel egyeztetni. A belvízcsatorna átfolyási szelvénye a szállítandó mértékadó vízhozamtól függ. Tekintve, hogy a műtárgyak későbbi bővítése lényegesen bonyolultabb, mint a csatlakozó csatornaszakaszok bővítése, gyakran előfordul, hogy a mederre és a műtárgyra eltérő mértékadó vízhozamot választanak. A műtárgyak mértékadó vízhozamának megadásánál vagy kisebb előfordulási valószínűségű belvízi helyzetből indulnak ki, vagy már egy ismert, későbbi fejlesztési állapot adatait adják meg. A keresztezési műtárgy statikai szempontból megkívánt teherbíróképességét a keresztező közlekedési út jellege szabja meg. A számításba veendő terhelési osztályt és a híd- pálya kialakításával kapcsolatos egyéb követelményeket (pályaszélesség, járda stb.) 2 m alatti nyílású közúti műtár- 86
