Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
gyaknál az illetékes tanácsok, 2 m feletti nyílásnál a KPM Közúti Hídosztálya határozza meg. A műtárgyak átfolyási szelvényét a megengedhető szélesség vagy a műtárgy által okozott - a sebességgel összefüggő - duzzasztás értéke alapján határozzák meg. A megengedhető sebesség általában 0,6-1,2(m/s, aminek kb. 3-10 cm duzzasztás felel meg. Kisebb esésű csatornán - ahol esetleg több műtárgy visszaduzzasztásának egymásra hatásával is számolni kell -, a kisebb sebességekre és duzzasztásokra kell törekedni. A megengedhető duzzasztás mértéke a csatorna üzemeltetési céljának eléréséhez szükséges vízlzintek függvénye. A 15 cm/km-nél kisebb esésű csatornákon az egy műtárgyra jutó duzzasztás, illetőleg esésveszteség, a csatorna hosszszelvényének figyelembevételével, 3-7 cm lehet. Nagyobb esésű csatornáknál megengedhető, sőt kedvezőbb a nagyobb duzzasztásé műtárgy alkalmazása is. Tekintve, hogy a megengedhető sebesség és duzzasztás a helyi viszonyoktól függ, általános szabályt megállapítani nem lehet. A csöves műtárgyak átmérője azok ellenőrzése, tisztítása, illetőleg javítása érdekében ne legyen 60 cm-nél kisebb, azokat a csatornának vagy vízfolyásnak lehetőleg hosz- szú, egyenes szakaszán helyezzük el úgy, hogy fenékszintjük a csatornák vagy természetes vízfolyások fenékszintjével essék egybe, hosszirányú esésük legfeljebb 5% lehet. Ha a térszín alakulása miatt ennól nagyobb esés kialakítására lenne szükség, akkor is betartjuk az 5% esést, és a fennmaradó eséskülönbséget bukóaknákkal, vagy a csöves műtárgy alsó végéhez csatlakozó fenéklépcsővel vagy surrantóval oldjuk meg. A csőáteresz a legegyszerűbb kisműtárgy, számos változata vaiTI Mindkét végén lehet egyszerű, vagy tiltózható csőfej. A 2.27. ábra egy csőáteresz metszetét tünteti fel. 2.27. ábra A tiltós csőátereszek olyan, záróelemmel ellátott műtárgyak, amelyek a víz útjának csak a teljes elzárására vagy a teljes szabaddá tételére alkalmasak. Ezeknek nincs áttételes mozgató szerkezetük, s ezért nem használhatók a két szélső helyzet közötti vízmennyiség szabályozására. Bujtatókat akkor alkalmazunk, ha a csatorna vízszine és a keresztezett útvonal, vagy másik csatorna legmélyebb pontja között nincs meg a szükséges szerkezeti magasság, a legalább 60 cm-es takarás, amely a közlekedési eszközök koncentrált kerékterhelésének elosztására szolgál. 87
