Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
- megfelelő számú és hosszúságú hidrometeorológiai mérések idősorainak ismerete,- a belvízkárok és a szivattyúzás költségei modellezéséhez szükséges adatok ismerete. 2.4 Kísérleti és tájjellemző vízgyűjtők Az utóbbi évtizedekben a hidrológiai jelenségekkel ösz- szefüggő adatok gyűjtésének új típusú módja alakult ki, éspedig kiválasztott kísérleti, illetve táj jellemző vízgyűjtőkben, meghatározott kutatási szempontoknak megfelelően végzett, rendszeres megfigyelések bevezetése. A kísérleti és táj jellemző vízgyűjtők fontosságát a mezőgazdasági és erdészeti kutatásoknál is felismerték. Hazánk is részt vesz abban a nemzetközi szinten összehangolt kutatómunkában, melynek keretében a különböző országokban, tájegységekben létesített kísérleti területeken egybehangolt módszerek alapján végzik a megfigyeléseket, az eredmények feldolgozását és közreadását. Nálunk a kísérleti területeken folyó kutatás az 1950- es évek elején indult meg, kezdetben egymástól meglehetősen elszakadva, de 1972 óta összehangoltan. A kísérleti vízgyűjtőn a hidrológiai körfolyamat földi szakaszával, vagy annak hatásaival, részletes megfigyelésekkel, illetve kísérletek végrehajtásával foglalkoznak azzal a céllal, hogy általános törvényszerűségeket ismerjenek meg. E kutatások jelentősége tehát elsősorban a tudományos szakterület jobb feltárásában van, az adott földrajzi egy- ségre vonatkozó ismeretek bővítése csak másodlagos cél. Ez kiterjedhet nagyobb vízgyűjtőkre vagy kiválasztott részterületekre koncentrált megfigyelésekre, ahol az egyes hidrológiai elemek vagy hidrológiai hatásra változó tényezők különösen részletes megfigyelése, vagy a kísérleti jelleg - egyes természeti folyamatokba történő beavatkozás és ennek hatásainak keresése - a jellemző. A tájjellemző vízgyűjtőn a hidrológiai körfolyamat földi szakaszát, vagy annak hatásait egy jól elhatárolt felszíni, vagy felszín alatti vízgyűjtő egységben több-kevesebb részletességgel azzal a céllal figyelik meg, hogy ezen keresztül megismerjék annak a tájegységnek a vízháztartási és lefolyási sajátosságait, amelybe az illető vízgyűjtőegység tartozik. A főcél tehát az adott vízrajzi egységre vonatkozó hidrológiai ismeretek bővítése. A belvízzel kapcsolatos észlelések általában háromféle elemre terjednek ki: Meteorológiai elemek: csapadék, hó, hőmérséklet, talajfagy, napfénytartam, szél, levegő páratartalma... 65
