Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
Hidrológiai elemek: lefolyás, belvízborítás, talajvíz- állás, talajnedvesség, párolgás... Mezőgazdasági elemek: növény, vetés körülményei, műve* lés, trágyázás, terméseredmények... Végezhető pl. erózió megfigyelés is (évente többször is) geodéziai és fotogrammetriai rögzítéssel a kiválasztott megfigyelési pontokon (vízmosásokon, szántón stb.), vagy vízminőségi megfigyelések. Hazánkban számos kísérleti és tájjellemző vízgyűjtőn folyik a kutatómunka. Egyes helyeken csupán egyes parcellákon, vagy néhány hektáron, máshol különböző, nagyobb kiterjedésű (több száz km2-es), különböző talajú és növényzetű területeken. Az egyik legrégibb, nagyobb kiterjedésű, jól felszerelt kísérleti vízgyűjtő a Mirhó-Gyolcsi belvízöblözet, ahol a következő kutatások folynak: a) A belvizek keletkezésével és lefolyásával kapcsolatos kutatások Céljuk a különféle feltételek mellett keletkező belvizek 'mennyiségének meghatározása, továbbá a belvízmennyiségek lefolyásának, azaz a síkvidéki összegyülekezési jelenségnek a megismerése, különös tekintettel az emberi beavatkozásra. b) A belvíz és a mezőgazdaság kapcsolatára vonatkozó kutatások Céljuk összefügg a kapcsolat passzív és aktív oldalával: a passzív oldal a belvíz kártételeinek kutatása, az aktív oldal pedig a károk mezőgazdasági módszerekkel történő megelőzésének, illetve mérséklésének kutatása. Jelleg és hatás szempontjából háromféle belvíz-típust különböztethetünk meg a területen. A télvégi-tavaszi belvizek a hó olvadásából és a kis., rő esőkből keletkeznek, közvetlenül veszélyeztetik az évelő takarmánynövényeket és az áttelelő gabonákat, míg közvetve károsítják a mezőgazdaságot a talaj szerkezet romlásával és és azzal a késleltetéssel, melyet a tavaszi munkában okoznak. A tenyészidőn belüli belvizek esőzésekből keletkeznek és közvetlenül veszélyeztetik a termelt növényeket. Az őszi belvizek keletkezési körülményei azonosak a tenyészidőn belüli belvizekével, míg károkozó hatás tekintetében a télvégi-tavaszi belvizekhez hasonlítanak, amennyiben ugyancsak az évelő takarmánynövényekre és az áttelelő gabonákra jelentenek veszélyt. E belvíz-típus jelentősége azonban lényegesen alárendeltebb az előző kettőnél. A kísérleti belvízöblözetben esetenként végrehajtanak olyan különleges megfigyeléseket, illetve kísérleteket is, amelyek közvetlenül egy-egy, a belvízzel kapcsolatos részfolyamat vagy jelenség kutatását szolgálják.
