Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
Meg kell még említeni Lupkovics Brúnónak a Dunavölgyi Főcsatorna vízrendszere négy vízgyűjtőjére adott, belvízi kutatási szempontból igen érdekes, a lefolyási viszonyokat feltáró munkáját is. Salamin Pál továbbfejlesztette az összegyülekezési elméleten alapuló belvízi hidrológia módszereit. Az éghajlati valószínűségi függvények szerkesztési elvéhez hasonló módon közvetlenül a fajlagos vízhozamokra állított elő hatványfüggvényeket. Vizsgálta a hó olvadását, és a hótakaróból felszabaduló vízértékeket folyékony halmazállapotú - az esővel azonos elbírálású - csapadéknak tekintette. Ezzel lehetővé tette a téli-tavaszi időszaknak is az összegyülekezési elmélet szerinti vizsgálatát. A fajlagos vízszállítás hat ványfüggvényeit -a VITUKI számos síkvidéki vízgyűjtőre meghatározta. 2.2.5 Vízgazdálkodási elvek jelentkezése a belvíz hidrológiájában Az összegyülekezési elmélet fokozatos fejlődése mellett egy új szemlélet is megjelent a szakemberek körében. A mezőgazdaságnak a vízrendezéssel kapcsolatos igényeit ugyanis egyre világosabban fogalmazták meg, és már nem volt elegendő csupán a káros vizek elvezetéséről beszélni, hanem törődni kellett a visszatartandó vízzel is. Ez a síkvidéki vízgyűjtőben folytatandó vízgazdálkodás kérdését vetette fel, ami az érkező csapadék- (és egyéb) vizek megoszlására vonatkozó vízháztartási egyenletek felírását vonta maga után, gyakran a lefolyás dinamikájának jellemzése nélkül. Számos kutató igen sok tagból álló vízháztartási egyenletet írt fel. Egy egyszerűbb ilyen egyenlet pl.: q = qc + qö + <3t + <3f + <3a a csapadékból (esőből és hóléből) közvetlenül származó, a felszínen összegyülekező és lefolyó víz, az öntözővízből származó víz, a talajvízből a csatornákba szivárgó víz, az árvédelmi töltéseken és a töltések alatt átszivárgó és talajból felfakadó víz, végül a folyók árvizéből származó víz. Az összefüggéssel meghatározott összegezéshez csak az egyidejűleg mutatkozó vízmennyiségeket lehet számításba venni. Az egyes q értékek közül a belvíz származásától függően egyesek elhanyagolhatók. Figyelembe kell venni ugyanakkor a q meghatározásánál minden esetben a természetes és mesterséges vízvisszatartási lehetőségeket. ahol qc 9t *f ^a 28
