Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

3. Árvízmentesítés és árvízvédelem

Az árvíz a védelmi művek megrongálásán kívül rendkívül jelentős épületkárokat, mezőgazdasági (mind növénytermesz­tési, mind állattenyésztési), közlekedési (út-, vasútvonal, műtárgy), hírközlési, egészségügyi stb. károkat is okoz. A mezőgazdaság egyre növekvő műtrágya és növényvédő­szer felhasználása miatt számos helyen vannak ilyen raktá­rak. Ha ezeket az anyagokat nem tudják időben elszállítani, az árvíz elönti, feloldja, nagy területeket és a talajvizet fertőzi meg velük, ahová már egyébként is sok fertőző anyag (pl. különböző feloldott fekália és egyéb szennyezőanyag) jutott. Az árvíz által elöntött területek vízmentesítése után a kitelepített lakosságot csak az épületek életbiztonsági szempontból való vizsgálata, az ivóvíz-kutak fertőtlenítése után, védőoltásban részesítve lehet visszatelepíteni. 3.8 Az árvédekezéshez szükséges anyagok, eszközök és munkaerő biztosítása Az árvédekezéseknél nagy szerepe van az anyag-, gép- és szállítóeszköz-ellátásnak. A szükséges anyagok és eszközök biztosítása két formában történik. Egyrészt, a legfontosabb védelmi anyagok és gépek az Ár- és Belvízvédelmi Szabályzat előírásai szerint a védeke­zési munkákat ellátó, ill. irányító vízügyi igazgatóságok­nál és az ÁBKSZ-nél ún. védelmi készenlétben vannak. Ezeket más célra felhasználni nem szabad. A legfontosabb ilyen anya­gok és eszközök a következők:- fő anyagok: homokzsák, pátrialemez, faanyagok (cölö­pök, pallók, deszkák, faszádpallók, gerendák);- fontosabb eszközök: kéziszerszámok, kézi világító- eszközök, cölöp- és szádfalverők, kompresszorok, világító gépcsoportok, szivattyúk, vízijárművek. Emellett rendelkezésre áll védekezéskor az igazgatósá­gok teljes anyagkészlete, elsősorban a földmunkagép, közúti és vízi szállítóeszköz-parkja. Másrészt abban az esetben, ha az igazgatóságok, ill. a Vízügyi Szolgálat anyagai és eszközei a védekezéshez nem elégségesek, rendelkezésre állnak a különböző tárcákkal kö­tött együttműködési tervekben rögzített anyagok és eszközök. Különlegesen nagy veszély esetén pedig az ország összes moz­gósítható készlete. Például az 1970. évi tiszavölgyi árvédekezésnél több mint 6 millió homok- és földeszsákot, 1,5 millió m^ fóliát, 64 ezer tonna terméskövet, nagy mennyiségű kavicsot, a köz­lekedés javítására^SSO vagon zúzott követ használtak fel. Mintegy 2 millió mJ földmunka készült el. Az éjszakai figye­194

Next

/
Oldalképek
Tartalom