Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

3. Árvízmentesítés és árvízvédelem

lőszolgálatot és védekezési munkákat 8 ezer db akkumulátoros kézilámpa és 150 db aggregátor felhasználásával mintegy 300 km összhosszúságú töltés reflektoros kivilágítása segí­tette elő. A védelmi anyagok helyszínre szállítása a felázott ko­ronán és terepen, földutakon nagy nehézséget jelentett. Ilyen helyeken jól alkalmazhatók a kis merülésű vízijármű­vek (pl. katonai kompok). A szállítóeszköz-igényt nagymértékben megnövelik az esetleges kitelepítési igények. Pl. a Tisza-Szamosközben az elöntés miatt 45 községből 34 ezer főt kellett kitelepí­teni, ezen felül biztonsági okokból 17 településről 62 ezer főt telepítettek ki. A Fekete Körösön kialakult veszélyes helyzet miatt Sarkad és öt környező község kitelepítését kellett elrendelni, 24 óra alatt kb. 20 ezer főt szállítot­tak biztonságos helyre, a Sebes-Körös és a Berettyó mellett pedig 24,350 főt telepítettek ki. Természetesen az állatál­lomány és az ingóságok biztonságba helyezését (elszállítá­sát) is meg kellett oldani. Egy-egy nagy árvíz kivédése csak a legnagyobb szerve­zettséggel, fegyelmezettséggel és az egész ország társadal­mi összefogásával lehetséges. A védekezés gerincét a víz­ügyi szervezet, mint az árvédekezés felelős műszaki irányí­tója és végrehajtója, és a fegyveres alakulatok'alkotják, a veszélyeztetett területek lakosságából szervezett közerő segítségével. 1970-ben a védekezésnél az egyidőben dolgozó maximális létszám 44 ezer fő volt, melynek kb. 1/3-a víz­ügyi dolgozó, és 2/3-a fegyveres testületi volt. 14 jól gé­pesített ÁBKSZ osztag dolgozott. Az egyes árvizek tapasztalatai, és az időközbeni mű­szaki fejlődés az árvédekezéseknél is korszerűbb módszerek, anyagok, eszközök, szervezeti formák bevezetését teszik szükségessé. Minden ilyen irányú beruházást és erőfeszítést indokol már az a tény is, hogy egyetlen kisebb gátszakadás okozta elöntés is több kárt tehet, mint amibe egy igen hosz- szú, költséges, de. sikeres védekezés kerül. 3.9 Árvédelmi töltéseink védőképességének vizsgálata Ismeretes, hogy árvízvédelmi rendszerünk folyamatosan, sok évtized alatt épült ki, gyakran kezdetleges technológi­ával, és nem megfelelő talajból, hiányos adatok és fejlet­len méretezési módok alkalmazásával. Ez is oka annak, hogy az árvize előre nem jelezhető helyeken és különböző mérték­ben okoznak meghibásodást a töltésekben. Az árvízvédelmi töltések anyaga a vizsgálatok szerint öregszik, szivárgási ellenállása csökken, és így a töltések védőképessége is fo­kozatosan csökken. A népgazdaság fejlődésének következtében 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom