Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

3. Árvízmentesítés és árvízvédelem

A szaúfalsor S pes rézsűre terített, peremén homokzsákokkal terhelt mű­anyag fólia a szivárgás csökkentésére, sőt az elhabolás el­leni védelemre nem hatásos. A rézsűn a talaj sem sima, a fű is csomós, a fólia nem tapad szorosan a töltés felületére, általában a fűszálak tetején lebeg, de ha egyes helyeken kissé le is szorítja a füvet a rézsűfelületre, a víz mégis alá tud folyni, így hatása nem jelentős. A hullámverés (el­habolás) ellen pedig azért nem véd, mert a fóliára fel, és arról legördülő hullámok súlyának hatására a fólia alatti víz a fűszálak között mozog, így kimosódik a gyep. A fólia viszont igen eredményesen használható más esetekben, pl. a rézsűkön, védőréteggel leterhelve (rejtett szigetelésnél) , nyúlgátaknál, szorítógátaknál, buzgárok elfogásánál a homok­zsák-töltéseken átszivárgó víz csökkentésére. \ 3.7.3 Védekezés szivárgás, átázás, illetve rézsűcsúszás ellen A földtöltés folyó felőli oldalát borító árvíz a víz­nyomás hatására igyekszik a töltésbe behatolni. Mivel töké­letesen vízzáró földmű nincs, a víz a töltés anyagának pó­rusait bizonyos idő alatt, kisebb-nagyobb magasságig kitöl­ti. Zsugorodásra és duzzadásra hajlamos talajokból épített töltésekben repedések keletkezhetnek. így pl. az utóbbi ár­vizek alatt a töltések koronáján több szakaszon is, kb. 5-30 m hosszú és 2-5 cm széles hosszirányú repedés keletke­zett. Ezeknek a repedéseknek az oka a régebbi árvizek ta­pasztalatai, és egy-két utólagos feltárás alapján már ré­gebben ismeretes. A repedések az erősen duzzadó-zsugorodó jellegű anyagokból épült töltésekben a térfogatváltozások különbségére vezethetők vissza. 180 3.26. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom