Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
Az előrejelzések kidolgozása során döntő szempont az előrejelzés időelőnyének növelése. Ebből a szempontból a legnagyobb időelőnyt a csapadékból történő előrejelzés biztosítja. A vízgyűjtő felszínén hulló csapadék azonban igen bonyolult úton jut el a vízrendszerbe, a lefolyás mennyiségét igen sok tényező befolyásolja. Ezért az előrejelzés e módszereinek pontossága csupán azt teszi lehetővé, hogy ezeket tájékoztató jellegű értékek meghatározására használjuk. A felső, vagy felsőbb szelvényben mért vízállás vagy vízhozam alapján készülő előrejelzések közül a legjobban elterjedt talán a vízállások előrejelzésére, az összetartozó vízállások, illetve az összetartozó tetőzések módszere, melynek lényege, hogy valamely szelvénybe^ a vízállás felírható egy fölötte levő szelvényben mért vízállás függvényében. A legegyszerűbb a mellékfolyó nélküli és viszonylag rövid folyószakaszon, mert ekkor a felső szelvényben bekövetkező tetőző vízállás az alsó szelvényében bekövetkezőt egyértelműen meghatározza, a mércekapcsolati görbe egyszerűen megszerkeszthető. Ha azonban az alsó szelvény tetőző vízállását egy vagy több mellékfolyó vízállása is befolyásolja, már többváltozós függvénykapcsolatról van szó, a grafikus módszerek is nehézkesebbek. Ezek kimondottan hidrológiai feladatok, itt tovább nem részletezzük. Az árvízvédelem hatékonysága jelentős mértékben függ az árvízi előrejelzés gyorsaságától és megbízhatóságától. Közelmúlt nagy árvizeinél is bebizonyosodott, hogy csak módszertanilag egységes, az észlelésben, adástovábbításban egyaránt jól felkészült, technikailag korszerűen felszerelt (radarhálózat, távjelzés, számítástechnika stb.), a vízgyűjtő egész területére kiterjedt hidrometeorológiai hálózat képes az árvédekezéshez kielégítő segítséget nyújtani. Hazai folyóinkra a VITUKI előrejelzési segédleteket dolgozott ki, melyek a kiegyenlített vízjárásúakra megbízhatóbbak, a heves vízjárású folyókra még tovább kell finomítani. 3.7 Az árvízvédekezés módszerei Az árvízvédelem a vízépítés legszerteágazóbb problémaköröket felölelő, és az egyik legnagyobb költségigényű szakágazata . Az árvízvédelmi gátakat az árvizek tulajdonképpen részben mechanikai hatások (ütő, külső eróziós hatások), részben belső szerkezeti egyensúlybomlást előidéző hatások (szivárgás, átázás) útján támadják. Ezek a hatások a következő formában idézhetik elő a gátak tönkremenetelét: 175
