Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
- közvetlen, vízoldali rézsű-erózió a hullámverés hatására ,- a töltésben keletkezett járatokon át csurgó víz kimosó hatására,- a töltés állékonyságának megbomlása szivárgás, átázás, a töltés belső eróziója következtében,- a talajtömb állékonyságának megbomlása a töltés alatt vagy mögött az áramlási nyomás következtében (hidraulikus talajtörés),- a mentett oldali rézsű, majd az egész töltés eróziója a töltésen átömlő árvíz következtében. A fenti hatások bekövetkezésének körülményei alapvetően különböznek, így a védekezési módok is ennek megfelelően öt csoportba foglalhatók. Ide tartozik még a jeges árvíz elleni védekezés és a töltésszakadás utáni feladatok összefoglalása is. Széles hullámtereken - különösen ott, ahol a hullámvédő erdősáv gyenge, vagy esetleg nincs - a szél hatására keletkező - sokszor az 1,0 m-es magasságot is elérő - hullámok még a jó gyeptakaróval rendelkező földtöltést is megbonthatják és a kifejlődő eróziós hatás a töltés tönkremenetelét okozhatja. A töltéshez közeledő hullámok alatt a vízmélység és a sebesség is csökken, az átbukó hullám ütést ad a rézsűre és felfut arra, majd visszafolyik. így lazítja, majd elmossa a talajt. Ezt a hatást a 3.18. ábra mutatja. A védekezésnek két módja lehet:- az egyik, hogy a töltés előtt vizen úszó művekkel akadályozzuk a hullámzás kialakulásának lehetőségét, illetve csökkentjük annak mértékét;- a másik, hogy magát a töltés testét védjük a hullámok közvetlen támadásától valamilyen ideiglenes burkolattal. Az úszóművek lehetnek például rozséból készült tutaj, vagy rőzsehengerek, melyek a töltés előtt úszva, ahhoz jól rögzítve megtörik a hullámzást, 3.19, és 3.20. ábra. 3.7.1 Védekezés a hullámverés ellen 176 3.18. ábra
