Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
szás, fürdés. De odáig főleg gépkocsival mennek (ill. szeretnének menni). A töltéseken a gépkocsival való közlekedés, azok rázó hatása, a koronára ható függőleges irányú rezgési energia miatt káros. A rendszeres gépjármüközlekedést tehát ' az árvízvédelmi érdekek veszélyeztetése nélkül nem lehet megengedni. Károsodás nélküli közlekedés egységes tömörségű", az egész szelvényben együttdolgozó 85%-os tömörségű töltésnél, vagy legalább egy teherelosztó burkolatnál képzelhető el. 3.6 Az árvizek előrejelzése Az árvizek lehető legpontosabb előrejelzése a sikeres védekezés egyik alapfeltétele. Ez a vízfolyás valamely keresztszelvényére vagy szakaszára várható árhullám tetőzési magasságának (vagy vízhozamának), időpontjának, tartósságának, a tetőzés odaérkezése előtt bizonyos idővel való meghatározását jelenti. Fontossága az árvízvédelem szempontjából nagy, mert jobban szervezhetők, gazdaságosabbá tehetők az árvízvédekezési, esetleg szükségessé váló kiürítési és mentési munkák, és általában a védekezésre való felkészülés. Az előrejelzéseket két nagy csoportba sorolhatjuk:- hosszú idejű előrejelzések,- rövid idejű előrejelzések. A hosszú idejű előrejelzések tulajdonképpeni célja az, hogy egy hosszabb időszak vízjárását előre jelezzék, tehát mintegy megbecsüljék annak valószínűségét, hogy az előre- jelzett időszakban kell-e árvízre számítani vagy sem. (Például: a tavaszi hóolvadásből várható-e nagyobb árvíz kialakulása a vizsgált folyón vagy sem.) Ezek az árvízi előrejelzések szükségszerűen mindig a hosszú idejű meteorológiai előrejelzéseket használják fel, így pontosságukat jelentősen befolyásolják a meteorológiai előrejelzések esetleges hibái. Ezért ezek az árvízvédekezésnél közvetlenül nem használhatók, de jól hasznosíthatók a felkészülés időszakában, mivel tájékoztatást adnak a várható árvízi eseményekről. A rövid idejű előrejelzések már mindig egy bizonyos árvízT helyzet - egy adott árhullám - várható tetőző vízállásértékeit és időpontját jelzik előre, tehát közvetlenül szolgálják az árvízvédekezést. A rövid idejű előrejelzések némi egyszerűsítéssel két fő csoportba sorolhatók:- előrejelzés a vízgyűjtőre hullott csapadék alapján,- előrejelzés valamely felső vagy felsőbb szelvényben mért vízállás vagy vízhozam alapján. 174
