Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
Az egész műtárgy, elő- és utóágyazat meghibásodásának (repedés, kiüregelődés) megszüntetése. A töltéstartozékok (sorompók, szelvénykövek) karbantartását is el kell végezni. 3.5.2 Esetenkénti fenntartási feladatok Árvíz alatt a víz számos módon rongálhatja az árvédelmi műveket. Például a hullámverés elhabolhatja a víz felőli rézsű egy részét; a töltésen átszivárgó víz fellazíthatja vagy leszakíthatja a mentett oldali rézsüt; az altalajon átszivárgó víz tönkreteheti a mentett oldali fedőréteget, melynek következménye egy újabb árvíznél hidraulikus talajtörés lehet; veszélyes szivárgások keletkezhetnek egy-egy műtárgy környezetében. Az esetenkénti fenntartás feladata az egyes árvizek idején megrongálódott védelmi művek helyreállítása, melyet az okok feltárása után készített részletes tervek alapján az árvíz levonulása után haladéktalanul végre kell hajtani. 3.5.3 A járműközlekedés árvédelmi töltésekben előidézett káros hatásai A hullámtér és a gátak a vízügyi szervek üzemi területe jogilag és műszakilag egyaránt, ahol érvényesülnie kell az értékeket védő, a vizek mennyiségét, minőségét, a mederoldalt, a gátakat stb. megóvó szabályoknak. A kötött anyagú, sok helyen kövéragyagból álló töltés már néhány napos szárazság után összerepedezik, a repedések elérhetik a 2 m mélységet is, szélességük 1-2 mm-től 5-10 cm-ig terjedhet. Ezeken a töltés testébe szivárog a víz, s a repedéseket feszíti szét. A keréknyomokban, illetve a járművek által homorúra koptatott koronán jelentős a beszivárgás. A töltéskoronán közlekedő jármű részére ritkán van olyan idő, amikor a gát nedvességtartalma éppen az optimális földnedvességű: nem ragad és nem porosodik. Gyakori az az eset is, amikor a jármű bemegy a folyó mellé, a töltés porzik; és közbeni eső miatt a kijövetelkor már ragacsos. Már a múlt században előírások tiltották az állati erővel vont járművek gáton való közlekedését, mert azok összevágták a töltéskoronát. A mai, gumiabroncsé, nagy sebességű járművek szívóhatásukkal porosítják a koronát. A járműforgalom nagyságától függően az évente lekopó, a szél és a záporok által lesodort porréteg vastagsága jelentős lehet. Általában elérheti az 1-5 cm-t is évente (ami 5 m-es koronaszélesség esetén 1 km-en 50-250 m hiányt jelent) . Az urbanizáció következménye, hogy a városi körülmények között élő ember a szabadba vágyik. Síkvidéken elsősorban a folyók, folyópartok (hullámterek) váltak a tömegek által keresett helyekké; csend, jó levegő, víz, zöld, horgá173
