Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
vannak, melyeknek mezőgazdasági (vagy erdőgazdasági) hasznosítása indokolt. Ezeket a területeket a nyáron előforduló, közepesnél alacsonyabb árvizek elöntéseitől "nyári gátakkal" lehet mentesíteni. A gazdálkodás szempontjából ez azt jelenti, hogy olyan növényeket kell termelni a nyári gátakkal védett hullámtéren, melyek a tavaszi vízborítást elbírják, vagy amelyeket csak a tavaszi árhullámok levonulása után vetnek el. Mivel ezek a hullámtér állandó létesítményei, az árvíz lefolyását befolyásolják, helyszínrajzi tervezésüknél a gátaknál elmondott szempontokat figyelembe kell venni. Mivel a nyári gátakon a közepes és az ennél magasabb árvizek átömlenek és elárasztják a védett területet,- gondoskodni kell arról, hogy az árvizek károkozás nélkül ömöljenek át ezeken a gátakon, valamint- lehetőséget kell teremteni arra, hogy az árvíz levonulása után a víz e területekről is lefolyhasson. Az árvizek károkozás nélküli bevezetésének legegyszerűbb módja az, ha kis magasságú szakaszokon enyhe rézsűhajlással magát a nyárigátat képezik ki töltőbukóvá. A bukó koronája 30-40 cm-rel alacsonyabb mint a korona, így megfelelő bukóhossz kialakításával elérhető, hogy mire az árvíz eléri a nyárigát koronáját, a védett terület már feltöltődött. A víz kieresztése a terület legmélyebb pontján a gát átvágásával oldható meg. Az árvízi sodorvonallal párhuzamosan - a jég levonulása érdekében - a középvízi meder mindkét oldalán szabad sávot kell kialakítani, ahol csak rétgazdálkodás lehet. A hullámtéren tilos minden olyan egyéb létesítmény elhelyezése, amely az árvíz szabad lefolyását akadályozza. A gát mellett 10 m széles sávot szabadon kell hagyni (védősáv). Ez alkalmas lehet az árvízvédekezési hajózásra is, melynek célja, hogy a védekezés idején a kishajókkal lehessen védekezési anyagot szállítani a veszélyeztetett gátszakaszokra. Ez természetesen akkor lehetséges, ha a hullámtéren a gát mellett a hajózási mélység (kb. 1,5 m) megvan. A véderdőben is kell helyenként olyan szabad sávot hagyni, melyen a kishajók keresztirányban is tudnak közlekedni árvíz idején. A hullámtéren jelölik ki általában a gátépítéshez az anyagnyerő helyeket, ezek a kubikgödrök a töltés lábától megfelelő távolságra (min. 20 m) legyenek, hogy a gátat ne veszélyeztessék. Ezek a gödrök kedvezőtlenek mind a gát alatti szivárgás, mind a véderdő szempontjából. Célszerű ezeknek feltöltése mesterséges vagy természetes úton. Leggyorsabb a hidromechanizácjóval való feliszapolás. A hidro- mechanizációs töltésépítésnél kubikgödör nincs. 147
