Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

3. Árvízmentesítés és árvízvédelem

3.3.3 Az árvízvédelmi gátak geometriai méreteinek meghatározása Az ország árvízvédelmi műveinek zömét alkotó gátak olyan vonalas létesítmények, melyek két részből állnak: a térszínen kialakított, meghatározott alakú, méretű és anyagú földtöltésből, és az alattuk levő, együtt dolgozó talaj tömbből. A talaj tömb határozatlan méretű gátrész, amelynek a földtöltéssel együtt dolgozó szélességét és mélységét az altalaj geológiai felépítettsége, rétegzettsége és szerke­zeti állapota, talajmechanikai és hidrodinamikai adottsá­gai szabják meg. Egyes rövidebb szakaszokon a földtöltés helyett téglá­ból, kőből, betonból, vasbetonból épült árvédelmi falak vannak. A földgátak geometriai méreteinek meghatározása is két lépésben történik. Először meg kell határozni a gát korona­szintjének magasságát, majd a keresztmetszeti méreteket. A gát koronaszintjének a magasságát hazánkban a mérték­adó árvízszint felett egy bizonyos magassággal, az ún. ma­gassági biztonsággal növelt szintben állapítják meg. A ma­gassági biztonság mértéke folyónként más és más lehet, a körülményektől függően, de általában 1 ,0-1,5 m között vál­tozik. Mértékét az Országos Vízügyi Hivatal, a mértékadó árvízszinttel együtt, rendeletileg írja elő. Erre a magassági biztonságra azért van szükség, mert a mértékadó árvízszint csak közelítő pontossággal számított érték; a földművek felső néhány dm-es rétege a gyeptakaró növényzetének, valamint a férgek járatainak hatására idő­vel elveszti vízzáró képességét; a szél hatására keletkező hullámmagasság széles hullámtér esetén elérheti az 1 m-t is; a gáton való közeledés hatására kopások keletkezhetnek. A gátak keresztmetszeti méreteit számítással határoz­zák meg, de azok egy előírt minimális értéknél nem lehetnek kisebbek (ezeket az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat tar­talmazza) . A minimális méreteket a több évtizedes megfigye­lések tapasztalatai alapján, és a következő szempontok fi­gyelembevételével állapították meg:- a földgátak méretezésére rendelkezésre álló eljárá­sok, a feladat bonyolultsága miatt, számtalan közelítést tartalmaznak (nem vehető figyelembe pl. a gátak anyagának inhomogenitása, rétegzettsége, a féregjáratok, gyökerek ha­tása, a földbeépítés körülményei stb.);- a gátkoronán legalább egy nyomú közlekedést kell biztosítani, mely egyértelműen megszabja a minimális korona- szélességet, és végül- biztosítani kell a gyeptakaró hullámverés elleni vé­delmét és gépi fenntartásának lehetőségét, mely egy bizonyos rézsűhajlásnál meredekebb rézsű kialakítását nem teszi le­hetővé . 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom