Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

3. Árvízmentesítés és árvízvédelem

tehát annál magasabb gátak kellenek. Ennek következtében magasabbak az ármentesítés és védekezés költségei, viszont növekszik az ármentesített terület nagysága, tehát az elhárított kár mértéke.

A mértékadó árvíz hozamának ismeretében kerülhet sor a gátak távolságának és magasságának meghatározására. Mivel a két ismeretlen meghatározására csak egy, a

Q = Fv, = FC (RÍ m k

Chézy-féle egyenlet áll rendelkezésre, a feladat fokozatos közelítéssel oldható meg. Fel kell venni különböző szabályozott árvízi meder szélességeket, és ki kell számítani, hogy a mértékadó vízhozam milyen vízszint-magasságokkal folyik le, vagyis, hogy a Q^-hez tartozó szabályozás előtti vízszint

különböző mederszélességeknél mekkora Az értékkel magasabb,

szabályozás utáni vízszintekkel folyik le (3.2. ábra). Vagy fel kell venni azt a vízszintmagasságot, amellyel a szabályozás előtti állapothoz tartozó vízszint emelhető (tehát a Az értéket) és így számítani az árvízi meder szélességét, így a gazdasági mérlegeléshez megfelelő alapadatokat kapunk.

Tulajdonképpen felszíngörbe-számításokról van szó, amelyeknél nagyon ügyelni kell a C értékének számításánál a simasági tényező felvételére, hiszen pl. a középvízi meder és a hullámtér simasági tényezője nagymértékben eltérő,

3.2. ábra