Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
3.3.2 A gátak helyszínrajzi vonalvezetése és a hullámtér rendezése Ennek a két alapvető szempontnak "a figyelembevételére a hazai árvédelmi gátak kialakításánál sajnos sok helyen (egyéni tulajdonérdekek és anyagi fedezet hiánya miatt) nem került sor. A gátak helyszínrajzi vonalvezetésénél arra kell törekedni, hogy a folyó medrével közel párhuzamosan haladjanak, illetőleg enyhe ívben kövessék a folyó kanyarulatait. Ha erre nincs mód, meg kell tervezni az árvízi sodorvonalat, és a gátakat ezzel párhuzamosan kell vezetni. Ez az eljárás elsősorban a szeszélyesen kanyargó, ágra szakadozott folyószakaszoknál követendő, ahol az árvíz fő levonulási iránya erősen eltérhet a folyó középvízi medrének irányától. Mindenképpen kerülni kell a hullámtér hirtelen szűkítését, vagy átmenet nélküli kiszélesítését, mivel ezek erősen rontják az árvízi meder hidraulikai viszonyait. A hullámtér alakja akkor kedvező, ha szélessége nem változik, és a folyó medre nem közelíti meg nagyon a gátakat. A gátak megfelelő helyszínrajzi vonalazásán túl rendkívül fontos, hogy a hullámtér rendezésével az árvizek zavartalan levonulásához kedvező hidraulikai feltételek alakuljanak ki. Ennek érdekében a gátak megépítésével egyidő- ben végre kell hajtani a folyó középvízi szabályozását, így megakadályozva a káros hordalék lerakódást és a jég összetorlódásának lehetőségét az elfajult mederszakaszokon. A hullámtér-rendezés keretében kell megtervezni a véderdőt is. A véderdő a hullámtér szélesség függvényében vál- tozó szélességű. A gát felőli szélét a gáttal, a meder felőli részét pedig lehetőleg a sodorvonallal párhuzamosan kell kialakítani. Itt is kerülni kell az éles töréseket, kiszögelléseket annak érdekében, hogy a véderdő ne akadályozza, hanem ellenkezőleg, segítse elő az árvíz és a jég zavartalan levonulását. A hullámtér helyszínrajzi elrendezését a 3.3. ábra, keresztmetszetét pedig a 3.4. ábra mutatja. A véderdő sávot kétTj egymáshoz csatlakozó pásztából kell kialakítani. A meder felőli oldalon (a teljes szélesség 1/3-1/5 részében) szálerdő üzemmódban kezelt szél- és jégtörő pásztát kell telepíteni. A gát felőli oldalon (a teljes szélesség 2/3-4/5 részében) pedig tarvágásos fe- jesfa üzemmódban kezelt hullámtörő pásztát kell telepíteni, amelyen a fák koronáját a gát és a hullámtéri terep szint- különbségétől függően 1,0-1,5 m-rel a mértékadó árvízszint alatt kell kiképezni. Ezen túlmenően - annak érdekében, hogy a gátat a hullámtérre kilépő víz teljes tartományában védjük a hullámveréstől - a hullámtörő pászta'töltés felőli szegélyén a tarvágásos fák közé (2—5 sor) földigágas fákat, vagy víztűrő cserjéket kell ültetni. A véderdő sávszélessége a Dunán 60 m, a Tiszán 80 m, a többi folyón mintegy 30 m kell, hogy legyen. A fafajtákat a hullámtér talajadottságá145
