Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
a visszatérési időt) a mentesített terület kiterjedése, gazdasági értéke, a kiépítés költsége, az elhárítható kár, valamint a népgazdaság teherviselő képességének figyelembevételével az OVH rendeletileg állapítja meg. Árvédelmi rendszerünk kiépítésére - néhány nagyváros kivételével - az 1%- os valószínűségű (átlagosan 100 év visszatérési idejű) árvíz a mértékadó. Csupán magasság megadása azonban nem ad kellő támpontot a védvonalak kiépítésére, mert az árvizek elemzése rámutat arra, hogy - bár a töltésszakadások jelentős része töl- tésmeghágásból keletkezett - számos árvízi katasztrófa okozója a töltések elégtelen keresztmetszeti mérete, vagy nem megfelelő anyaga, illetőleg az altalaj tönkremenetele volt. Ezek tekintetében a legdöntőbb hatása - az árvíz magasságán kívül - az árvíz tartósságának (a terhelésnek) van. Ennélfogva, a mértékadó .előírásokba az árvízszint magasságán túl bele kell foglalni azokat a tartóssági jellemzőket is, amelyekkel együtt az árvíznek a védvonalra gyakorolt hatása jellemezhető. A "mértékadó árvíz" azt az árvízszintet és azt az árvízi terhelést jelenti, amelynek elviselésére a védvonalaknak (árvízvédelmi létesítményeknek) alkalmasaknak kell lennie. A "mértékadó árvíz" az a számszerű hidrológiai jellemzőkkel megadott előírás, amelyhez igazodni kell a védművek fejlesztésének. Ez nem egy időpillanatra, hanem hosszabb időre érvényesen megállapított előírás. Ki kell elégíteni a folyó időszak igényeit, de a közeljövő követelményeit és a fejlesztés reális lehetőségeit is figyelembe kell vennie. Ha valamelyik fontos jellemző megváltozik, vagy bizonytalanná válik, akkor módosítani kell. Tehát a mértékadó árvízi előírásokat rendszeres időközökben, illetve rendkívüli események után felül kell vizsgálni. A mértékadó árvíz megállapítása nemcsak műszaki, hanem gazdasági kérdés is. Ä vizsgálatnál számításba kell venni mindazokat a károkat, amelyek az ármentesítés, vagy a mentesítés fejlesztésének elmaradása esetén jelentkeznek (kár és védekezés), de azokat a költségeket is, amelyek az ármentesítéshez szükségesek. Ezek a költségek a mértékadó árvízhez képest előírt magassági biztonsággal kiépítendő védvonalak építési költségeit jelentik. A műszaki és gazdaságossági szempontok mérlegelésén túl gondolni kell az állampolgárok életének a biztonságára is, arra a jogos igényre, hogy az emberek félelem nélkül éljenek, ezért a népgazdaság adott lehetőségei figyelembevételével a maximális biztonságra kell törekedni. Az árvízi meder geometriai méreteinek megállapítása elsősorban gazdasági mérlegelés kérdése. A cél nyilvánvalóan az, hogy a lehető legnagyobb árvizet, a lehető legkeskenyebb árvízi mederben vezessük le, tehát az ártér minél nagyobb részét ármentesítsük, a lehető legnagyobb biztonsággal. Ugyanakkor minél keskenyebb az árvízi meder, annál magasabb szinten folyik le az árvíz a szabályozott állapothoz képest, 143