Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

- I. fokú készültséget kell elrendelni a belvíz megje­lenésekor, ez fokozott figyelőszolgálatot jelent. A készült­ség elrendelése után a vízmércéket naponta le kell. olvasni, és jelenteni.- II. fokú készültséget kell elrendelni, ha a védelmi körzetben a főcsatorna vízszintje a mértékadó értéket meg­haladja, a belvizek szivattyúzása^ a tiltók és zsilipek ke­zelése válik szükségessé, vagy ha a védekezési munkákat az időjárási helyzet alakulása indokolja. Ennek elrendelésekor a csatornaőrök mellé kellő létszámú segéderőt kell állítani. Gondoskodni kell a zsilipek, tiltók, szivattyútelepek üzeme­lési szabályzat szerinti kezeléséről, illetve üzemeléséről.- III. fokú készültséget kell elrendelni, ha a víz a csatorna medréből kilépett, továbbá, ha a védelmi körzetben olyan belvizek jelentkeznek, amelyek károkozás nélkül sem gravitációsan, sem szivattyúzással nem vezethetők le, vagy ha a vizek ideiglenes visszatartása szükséges, végül, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, közlekedési vona­lakat, mezőgazdasági üzemeket veszélyeztet. Ez fokozott vé­dekezési tevékenység. Az üzemszerű belvízvédelmi művek üze­melésén túlmenően ilyenkor sor kerül kisegítő szivattyúállá­sok telepítésére és üzemeltetésére, a vizek ideiglenes visz- szatartása érdekében elzárások, áttöltések létesítésére. Az I., II. és III. fokozatú védelmi készültséget a te­rületileg illetékes vízügyi igazgatóság vezetője, a rendkí­vüli készültséget kormánybiztosi jogkörben az OVH elnöke rendeli el, majd szünteti meg. A készültségi állapotok megszűnését követően kell elvé­gezni a felhasznált anyagok pontos megállapítását, a védel­mi készletek előírt mennyiségre való kiegészítését, az ideig­lenes művek felszámolását és a megrongált művek helyreállí­tását . 2.18.3 Belvízveszély előrejelzése A hidrometeorológiai tényezők figyelemmel kísérése alapján sokszor már ősszel előre lehet látni, hogy a követ­kező téli-tavaszi időszakban belvízveszély alakulhat ki. A védekezésre való felkészülésben a várható belvízelőfordu­lás előrejelzésének nagy jelentősége van. A belvízképződés­sel kapcsolatos tényezők alakulásának folyamatos figyelem­mel kísérése biztosítja az időbeni felkészülést. A legfon­tosabb közvetett és közvetlen tényezők: Közvetett tényezők: az őszi (IX-XI. havi) csapadékmeny- nyiség^ amely a felszíni talajrétegeket telíti; a téli (XII- II. havi) fagyok, melyeknek bekövetkezésétől vagy elmaradá­sától függ, hogy az említett talaj telítettség huzamosan fennmarad-e. Közvetlen tényezők közül a hótakaró vastagságának (a tározott vízmennyiség miatt) és az olvadás ütemének, illet­124

Next

/
Oldalképek
Tartalom