Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

ve az olvadással egyidőben jelentkező, és az azt követő eső mennyiségének van döntő szerepe. Nagy őszi csapadék, magas talajvízállás, talajfagy, je­lentős hotakaró esetén már igen intenzív védekezésre kell felkészülni, hiszen a hőmérséklet hirtelen emelkedése, és mellé még esetleg langyos eső katasztrofális helyzetet idéz­het elő. Az előbbi négy tényezőnek az alakulásától függ a tél végi-tavaszi belvíz nagyságrendje. Bármelyik tényező kedvező vagy kedvezőtlen alakulása csökkentheti vagy növel­heti a többi tényező hatását. Az összes, vagy már három té­nyező kedvezőtlen alakulása miatti összhatás veszélyes bel­vízi helyzetet teremthet. Ezek közül az őszi csapadékmeny- nyiség az, amelyik leghamarabb jelentkezik, a másik három előrejelzésére a statisztikai meggondolásokon kívül más tám­pont nem áll rendelkezésünkre. A nagy őszi csapadék hatását már novemberben mérlegelni kell, s bizonyos megelőző intéz­kedéseket már meg kell tenni. Ha az őszi előkészítő csapadék kevés, a talaj nem ázik be, a felső talajréteg megfagy, a hó azon tározódik, majd hirtelen olvad, s a felszíni vizeket elvezetjük, nem táro- zódhat a talajban kellő vízkészlet a növényzet részére. 2.18.4 Belvízvédekezési módok a) A belvízrendszer vízlevezető képességének fokozása A belvízrendszer vízlevezető képességét a csatornák és műtárgyak vízszállító képessége, valamint a szivattyús át­emelések vízszállító képessége határozza meg. A csatornák és műtárgyak terv szerinti gravitációs víz­szállító képességének biztosítása érdekében elsősorban a ka- szálást, gaztalanítást kell elvégezni, és el kell távolítani a mederben és a műtárgyaknál levő lefolyási akadályokat. A csatornák és műtárgyak vízszállító képességét a fagy és a hó nagymértékben csökkentheti. Az uralkodó szélirányra merőleges csatornákat teljesen feltölti a hó, a periodiku­san változó éjszakai fagyás és nappali olvadás miatti jég­képződés nagyon megnehezíti a csatornák és műtárgyak tisztí­tását. Az olvadás a kisebb csatornákban hamarabb megindul, de a nagyobb, mélyebb főcsatornákban hosszabb ideig akadályt képező hó- és jégtorlaszok hosszabb időn át akadályozzák a víz levonulását, így a szivattyútelepre nem jut el a kiépí­tett szivattyúkapacitásnak megfelelő vízmennyiség. Különö­sen nehéz feladat az átereszek jégtelenítése, kisebb átmé­rőjű átereszek teljesen be is fagyhatnak, s ekkor mellettük az utat át kell vágni. Számos esetben robbantásokat kell vé­gezni egyes csatornaszakaszokon (általában műanyagba csoma­golt paxittal). A jég egy részét a robbanás kidobja a csa­tornából, a benne maradó felaprózódott anyagot pedig kézi­erővel már könnyen el lehet távolítani. 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom