Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
cióira terjed ki. A kutatómunka eredményei alapján pl. két belvíz-főcsatorna között elhelyezkedő terület' vízrendezésének a költségminimum elérését lehetővé tevő, kellő számú tervváltozata vizsgálható meg. A feladat megoldásához első lépésként a digitális domborzati modellt kell elkészíteni, amely nem más, mint a terület számítógépre adaptált olyan domborzati térképe, amely a szükséges tereptárgyakat (pl. utak, csatornák), határvonalakat (pl. település, tábla, művelési ág, talajfajta stb. határvonala) is tartalmazza. Ehhez csatlakozik azoknak a programoknak a sora, amelyek a csatornák tervezése, az építési költségek számítására stb. szolgálnak. Egy másik kutatómunka egy belvízöblözet meglevő adatainak számítógépes rögzítését (pl. domborzat; csatornák helyszínrajzi elhelyezkedése; csatornák hossz- és keresztszelvényei; a táblásítás; adott időszakban a táblákba vetett nö-' vények) és a csatornarendszer fejlesztését (pl. új csatornák tervezését, meglevő csatornák bővítését) szolgálja, rendszerbe foglalva a szükséges alapadatokat és gépi számítási programokat. Ebben a témakörben kerül sor pl. egy adott vízszintes sík és a terep közötti térfogat (kiöntött belvíz térfogata) és a sík alatti terület (táblák elöntött részei, a bevetett növények területei) meghatározására, adott csatornaszelvényhez tartozó vízgyűjtőterület meghatározására. További lépésként tervezzük a légi felvételeken rögzített vízelöntések előbbi módszerek felhasználásával való vizsgálatát, valamint az elöntési károk megállapítását. A Vízgazdálkodási tanszéken kidolgozott program a síkvidéki vízrendezési problémák számítógéppel segített műszaki tervezését valósítja meg. Alkalmas a csatornahálózat síkrajzi és magassági vonalvezetésének interaktív megtervezésére és a hálózat hidraulikai méretezésére. Elkészíti a terület szintvonalas térképét a csatornahálózattal. Megrajzolja az egyes csatornák hosszszelvényét. Számítja a csatornák kitűzési adatait, földtömegét. Segítségével lehetőség nyílik nagyszámú tervváltozat vizsgálatára. A program a domborzat felszínét digitális domborzatmo- dellel (DÓM) írja le. A DDM-ből állítja elő a terület szint- vonalas térképét és a tervezés valamennyi szükséges alapadatát (a terület magaságát, lejtését, görbültségi viszonyait stb.). Cluster-analízis segítségével tárja fel a DDM-ből a domborzat jellegzetességeit (mélyfekvésű, lefolyástalan területek, mélyvonulatok stb.), amelyek közvetlenül orientálják a tervezőt a csatornahálózat síkrajzi és magassági vonalvezetésének megtervezésénél. Az előzőekre támaszkodva a DDM-ből előállítja a csatornák terep hosszszelvényét. A terep hosszszelvényen a tervező jelöli ki a csatornák mértékadó maximális vízszintjeit, amelyek alapján a program permanens egyenletes vízmozgás feltételezésével a hidraulikai méretezést végzi. A program - a hidraulikai méretezés eredményeként - megadja a csatornák fenékmélységét, fenékszélességét, az egyes szelvények 106 )
