Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

12. Hazai szórófejgyártás. Szórófejek minősítése

Franciaországban zárt térben, szőrőfejmodellekkel, 1-2, 5 mm átmérőjű fuvókákkal végeztek sugárhidraulikai vizsgálatokat. A kismintakisérletek nehezen alkalmazhatók ezen a területen, mert az eredmények átvitele a valóságra a rendkivül sok befolyásoló tényező miatt igen nehéz és bizonytalan.

A vizsgálatokat mérőpadon legalkalmasabb végezni. A mérőpad feladata, hogy az üzemeltetők részére megadja a tényleges üzemi jellemzőket, a szerkesztők felé ellenőrizze a végrehajtott tökéletesítéseket, a kutatók részére megkönnyítse a kísérleti és vizsgálati eredmények begyűjtését.

A szórófejek minősítésére hazánkban megfelelő módszer nem alakult, miután a nem megfelelő szórófej-jellemzők igények szerinti módosítása módszereinek kidolgozása, és a gyártás azok alapján való elkészítése gyakorlatilag hiányzott. A külföldi szakirodalmi adatok nem nyújtanak erre vonatkozóan kellő felvilágosítást, a közlések - valószínűleg szabadalmi okok miatt - hiányosak.

A szórófejek minősítésének módszerét Dobos Alajos dolgozta ki [21], s a Vízgazdálkodási Tanszék szórófejmérő állomása ez alapján végzi a vizsgálatokat. Eszerint végezte el 1969-ben a KME-2 szórófej részletes vizsgálatát s adta meg minősítését.

A minősítés módszere:

1. A szórófej-törzs és a sugárcsövek együttes hidraulikai vizsgálata (ha ezek egy elemet alkotnak). Amennyiben a sugárcsövek a törzsből kicsavarhatők, a minősítést ezekre is külön ki kell terjeszteni.

2. A fuvókák vizsgálata. Ez kiterjed a méretek egyöntetűségére (sorozat) is, de elsősorban a kúpos rész és a kilépési hely hidraulikai vizsgálatát foglalja magában.

3. A teljes szórófej (törzs, sugárcső, fuvóka) hidraulikai vizsgálata. Ezzel állapítható meg a szórófej alkalmazási köre is,

4. A szórófej körülfordulási sebessége hely szerinti változásának vizsgálata. A körülfordulási idő vizsgálata félkör és negyedkor esetén (időméréssel).

5. Az ütésszám és a körülfordulási idő kapcsolata. E vizsgálat elsősorban a rugó és a lengőkar jellemzőire terjed ki.

6. Az ütköző elem (működtető sugárbontó-szerkezet) vizsgálata. Miképpen befolyásolja az ütközőelem kialakítása és az ütközés folyamata az i-R jelleggörbe alakját,

7. A szórófej-elemek együttes vizsgálata a hidraulikai és üzemi jellemzők (jelleggörbék) megállapítása és értékelése végett.

A minősítés tehát magában foglalja az egyes alkotóelemek jellemzőinek részletes vizsgálatát és értékelését, továbbá az elemek jellemzői egymásra hatásának bonyolult kérdéseit is.- 55 -