Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
12. Hazai szórófejgyártás. Szórófejek minősítése
12. Hazai szórófej gyártás. Szórófejek minősítése A hazai szőrőfejgyártás a felszabadulás után 1955-ben a Műszaki Tömitő KTSZ-nél, majd később a Tolnamegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál indult meg. Az első típusok: az SZ-0, SZ-1 és SZ-2, majd ezeket követte az egy- sugárcsöves, sugárzavarőval ellátott vákuumos EVA-1. Ezek a nagy intenzitású szórófejek technikai kiállítása kezdetleges, kezelésük nehézkes volt, kedvezőtlen öntözési jellemzőkkel, A később kialakított szórófejeink, az SBS, T-20, T-22, T-45 kis és közepes teljesítményű szórófejeink már egyszerűbbek, üzembiztosabbak és valamivel kedvezőbbek voltak. Ezek (az A1 alkatrészt is tartalmazó Sz-2 és SBS-80 kivételével) bronzból készültek. Ezeket követte az A-22 és az A-45 jelű aluminium és a KME-2 jelű műanyag szórófej kialakítása. Ezeknek a szórófejeknek az i-R jelleggörbéi nem kedvező alakúak, a legtöbb csapadék a szórási távolság 1/2-2/3 része között hullik le, s a jelleggörbe végső szakasza meredek, igy a szórófejek egymásrahatása folytán a csapadékeloszlás igen kedvezőtlen. Ezen kivül a szórási távolság sem kielégítő. A Tolnamegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál jelenleg csak a KME-2 műanyag szórófej gyártása folyik. A müanyagrészeket a Pestmegyei Műanyag és Játék Vállalat készíti Solymáron fröccsöntéssel. A fémrészeket Szekszárdon készítik és ott végzik az összeszerelést is. A szórófejeket is, más mezőgazdasági gépekhez hasonlóan, hitelesíteni, minősíteni kell. Ennek célja az, hogy hivatalos formában tanusitsa a szórófejek üzemképességét, jellemző adatait, az azonos tipusu (sorozat) szórófejek különböző példányai eltérő tulajdonságainak mértékét. Az eltérés miatt még azonos tipusu szórófejekből is több darabot kell megvizsgálni. A szórófejek minősítése során a szórófejek jellemzőit, (anyagi és szerkezeti sajátosságok, permetezési jellemzők) kell felülvizsgálni. Az anyagi vizsgálat arra terjed ki, .hogy az alkatrészek rozsdásodás- mentesek-e, mechanikai és kémiai hatásokkal szemben ellenállóak-e. A szerkezeti vizsgálat során a forgási sebességet, a forgás egyenletességét, fordulatszámot, a szórófej felszerelési módját, fuvőkák átmérőjét, simaságát, a továbbitő és sugárbontő berendezés működését, s általában minden alkatrészt külön meg kell nézni. Az ellenőrző mérések során a permetezési jellemzőket (Q, H, R, i, ja. stb. ) kell megállapítani, szélcsendben. A csapadék területi eloszlását megfelelő elrendezésben és sűrűségben elhelyezett ombrométerekkel is megállapíthatjuk. Az ombrométereket sugárirányban vagy négyszöghálőzatban helyezhetjük el. Legcélszerűbb egymásra merőlegesen, sugárirányban 4 sor ombrométert elhelyezni, egymástól 1-2 m-ként. A feldolgozásnál ügyelni kell arra, hogy a sugárirányban egyenlő távolságra elhelyezett csapadékmérők nem azonos területhez, hanem a nagyobbodó körgyűrűknek megfelelően, nagyobbodó területhez tartoznak.- 54 -
