Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

8. Az intenzitás és szórási távolság kapcsolata

szórófej alkalmazása. Az egyfuvőkás szórófejek gyártása ugyanis egyszerűbb. A kétfuvőkás szórófejek alkalmazását ugyanis sem a vízszállítás, sem az in­tenzitás, sem az áramlási viszonyok, sem gyártási szempontok nem indokolják, alkalmazásukat a kedvező alakú i-R jelleggörbe, s ezáltal az egyenletes csa­padékeloszlás teheti szükségessé. A szórófej által adagolandó vízmennyiséget (a szórófej vizszállitását) a kötési mód és az alkalmazni kivánt intenzitás szabja meg. Pl. 24 m x 24 m-es kötésnél 7-12 mm/őra intenzitásnál egy szórófejjel óránként, ill. s-ként az alábbi vízmennyiséget kell kiadni: 5, táblázat i [mm/ój esetén D/óra] [1/sJ 7 4032 1,12 7,5 4320 1,20 8 4608 1.28 8, 5 4896 1,36 9 5184 1,44 9,5 5472 1,52 10 5760 1,60 10,5 6048 1,68 11 6336 1,76 11, 5 6624 1,84 12 6912 1,92 A körforgó szórófejeknek a hatásterülete szélcsendben egy teljes (R sugaru) körterület. A fú­vókéból kiáramló vizsugár víz­szintes és függőleges értelemben egyaránt szétnyílik, egy térbeli bővülő sugárnyaláb lesz. Az álló szórófej körcikk alakú területet öntöz be, jelöljük ezt a körcikk területet f^-el (22. ábra). Tehát kb. f_ nagyságú terület kap egy­idejűleg csapadékot forgó szóró­fejnél is. A teljes F öntözött kör­terület bármelyik pontjában az ön­tözés megszakított jellegű. Ha a szórófejtől r távol­ságban az egyidőben öntözött kör­22. ábra- 32 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom