Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

8. Az intenzitás és szórási távolság kapcsolata

szórófej alkalmazása. Az egyfuvőkás szórófejek gyártása ugyanis egyszerűbb.

A kétfuvőkás szórófejek alkalmazását ugyanis sem a vízszállítás, sem az intenzitás, sem az áramlási viszonyok, sem gyártási szempontok nem indokolják, alkalmazásukat a kedvező alakú i-R jelleggörbe, s ezáltal az egyenletes csapadékeloszlás teheti szükségessé.

A szórófej által adagolandó vízmennyiséget (a szórófej vizszállitását) a kötési mód és az alkalmazni kivánt intenzitás szabja meg. Pl. 24 m x 24 m-es kötésnél 7-12 mm/őra intenzitásnál egy szórófejjel óránként, ill. s-ként az alábbi vízmennyiséget kell kiadni:

5, táblázat

i [mm/ój esetén

D/óra]

[1/sJ

7

4032

1,12

7,5

4320

1,20

8

4608

1.28

8, 5

4896

1,36

9

5184

1,44

9,5

5472

1,52

10

5760

1,60

10,5

6048

1,68

11

6336

1,76

11, 5

6624

1,84

12

6912

1,92

A körforgó szórófejeknek a hatásterülete szélcsendben egy teljes (R sugaru) körterület. A fúvókéból kiáramló vizsugár vízszintes és függőleges értelemben egyaránt szétnyílik, egy térbeli bővülő sugárnyaláb lesz. Az álló szórófej körcikk alakú területet öntöz be, jelöljük ezt a körcikk területet f^-el (22. ábra). Tehát kb. f_ nagyságú terület kap egyidejűleg csapadékot forgó szórófejnél is. A teljes F öntözött körterület bármelyik pontjában az öntözés megszakított jellegű.

Ha a szórófejtől r távolságban az egyidőben öntözött kör22. ábra- 32 -