Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

8. Az intenzitás és szórási távolság kapcsolata

cikk szélességét b-vel jelöljük, akkor az* r távolságban levő pont öntözésének ideje

•x rój

ahol

ti- = kerületi sebesség az r sugár mentén, CO = a.szórófej forgási szögsebessége.

A csapadék az f_ területen belül egyenlőtlenül oszlik el.

Ha a sugárcsőben terelőelemek vannak, a körcikk keskenyebb (f_ kisebb).

Ha a forgássebesség nő, az R csökken, a körcikk eltorzul.

Az átlagos intenzitás (mintha a szórófej az egész körterületre egyidőben adná a vizet) tehát fiktiv érték.

A gyakorlatban nem alkalmazunk önálló szórőfejállást, hanem a szórófejeket kötésben helyezzük el, a szórófejek átfedése során az éppen öntözött körcikkek is egyidőben fedésbe kerülhetnek, így bármelyik területelemen az intenzitás értéke több tényező függvénye.

A csapadék területi eloszlásának jellemzésére az irodalomban különböző mutatószámok megállapitását javasolják a kutatók. A törekvés ugyanis az, hogy egyetlen számértékkel jellemezzük a csapadékeloszlást, s ez a számérték az egyes szórófejek és kötési módok összehasonlitására is alkalmas legyen. Ilyen mutatószám pl. az un. "egyenlőtlenségi fok" (E^), melynek az értelmezése azonban szintén különböző lehet. Egyik értelmezésben (Hofmeister F,, Oroszlány I,, Szalai Gy.):

Z*.

i í

n

ahol

n = az észlelőhelyek (pl. csapadékmérők) száma,

h. = az egyes észlelőhelyeken felfogott csapadék J^mnfJ,

e( = h. - h = az egyes észlelőhelyeken felfogott csapadék eltérése az átlagostól [mm]

h = az átlagos csapadékmagasság [mm].

Az Ef számítását a következő számpéldán mutatjuk be:

Négyzetes kötésnél a négy db szórófej által bezárt területen 16 db csapadékmérő van, melyek a 23. ábrán megadott h [mm] értékű csapadékokat fogták fel. Az ábra feltünteti az izohiéta vonalakat is.- 33 -