Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
8. Az intenzitás és szórási távolság kapcsolata
cikk szélességét b-vel jelöljük, akkor az* r távolságban levő pont öntözésének ideje •x rój ahol ti- = kerületi sebesség az r sugár mentén, CO = a.szórófej forgási szögsebessége. A csapadék az f_ területen belül egyenlőtlenül oszlik el. Ha a sugárcsőben terelőelemek vannak, a körcikk keskenyebb (f_ kisebb). Ha a forgássebesség nő, az R csökken, a körcikk eltorzul. Az átlagos intenzitás (mintha a szórófej az egész körterületre egyidőben adná a vizet) tehát fiktiv érték. A gyakorlatban nem alkalmazunk önálló szórőfejállást, hanem a szórófejeket kötésben helyezzük el, a szórófejek átfedése során az éppen öntözött körcikkek is egyidőben fedésbe kerülhetnek, így bármelyik területelemen az intenzitás értéke több tényező függvénye. A csapadék területi eloszlásának jellemzésére az irodalomban különböző mutatószámok megállapitását javasolják a kutatók. A törekvés ugyanis az, hogy egyetlen számértékkel jellemezzük a csapadékeloszlást, s ez a számérték az egyes szórófejek és kötési módok összehasonlitására is alkalmas legyen. Ilyen mutatószám pl. az un. "egyenlőtlenségi fok" (E^), melynek az értelmezése azonban szintén különböző lehet. Egyik értelmezésben (Hofmeister F,, Oroszlány I,, Szalai Gy.): Z*. i í n ahol n = az észlelőhelyek (pl. csapadékmérők) száma, h. = az egyes észlelőhelyeken felfogott csapadék J^mnfJ, e( = h. - h = az egyes észlelőhelyeken felfogott csapadék eltérése az átlagostól [mm] h = az átlagos csapadékmagasság [mm]. Az Ef számítását a következő számpéldán mutatjuk be: Négyzetes kötésnél a négy db szórófej által bezárt területen 16 db csapadékmérő van, melyek a 23. ábrán megadott h [mm] értékű csapadékokat fogták fel. Az ábra feltünteti az izohiéta vonalakat is.- 33 -