Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

7. A szórási távolság és nyomás kapcsolata

es nyomást, akkor 1, 5 m magas szörőfejelhelyezésnél 0,3-0, 5 m-el nagyobb R értéke, mint 0, 5 m magas szörőfejelhelyezésnél {[22]. Ha viszont a szárny vezetékben tartjuk ua. nyomást, és a szórófejet helyezzük különböző magasságra, magasabb elhelyezésnél a fúvókénál a nyomás kisebb (a geodéziai magasságkülönbség és a hosszabb felszállócső vesztesége miatt), igy a magasabb elhelyezés miatt várt R növekedés a kisebb nyomás miatt nem következik be.

A 17. ábra a KME-2 szórófejjel, 4, 5 mm-es fúvókéval, H = 5, 10, 20 és 30 m-nél mért (megfigyelt) vizsugár-íelbomlást és csapadékhullást tünteti fel. Kisebb nyomásnál a vizsugár felbomlása kismértékű, kis területet öntöz. A nyomás növelésével jobban felbomlik, szélesebb területsávot öntöz. Az ábra azt mutatja, hogy pl. H = 20 m-nél a csapadék túlnyomó része 10, 5- 16 m, H = 30 m-nél pedig 8, 5-17, 5 m közötti távolságú területsávra hullik (igen kevés, finom permet jut természetesen a közelebbi területrészre is, de nem számottevő). Ha a nyomást még tovább növeljük, pl. H = 40-50 m-re, a viz- sugárról már a fuvőka közeléből igen sok apró vizrészecske válik le, a vizsugár szélcsendben is szinte "füstöl" a jő porlasztás miatt.

A 16. és 17. ábrán bemutatott vizsugár-röppálya a vizsgált szórófejre

h[mj

s-' hH

17. ábra- 27 -