Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
8. Az intenzitás és szórási távolság kapcsolata
és fúvókéra jellemző, más szórófejnél és fuvókáknál kissé máshogy alakul, főként a porlasztás. 8. Az intenzitás és szórási távolság kapcsolata Az esőszerü öntözéssel kiadott csapadékkal kapcsolatos egyik legfontosabb követelmény az, hogy annak területi eloszlása a lehető legegyenletesebb legyen. , A csapadékeloszlást legjobban az azonos intenzitású pontokat összekötő vonalak, az eloszlási (szórási) kép jellemzi. Az eloszlási kép sugárirányú metszete az eloszlási görbe, amely szélcsendben időben azonos, szél esetén minden időben más és más. A szélcsendben megállapított eloszlási görbe, amelyet általában i-R jelleggörbének nevezünk, igen jól jellemzi az adott üzemi feltételek mellett működtetett, adott fuvőkáju szórófejet. Az i-R jelleggörbét nem lehet számitani. Alakja elsősorban a szórófej szerkezetétől és a sugár bontás megoldásától függ. Helyesen alkalmazott sugárbontással és forgási sebességgel az i-R jelleggörbe kedvező alakúvá tehető. Sajnos, a gyári katalógusok általában nem adják meg az i-R jelleggörbéket, csak az egyebeket (Q-H, R-H). A szórófej eloszlási képét nem elegendő önmagában vizsgálni, a kötési módot mindig figyelembe kell venni, A csapadék intenzitása nem lehet nagyobb, mint a talajnak a viznyelő- képessége, mert különben tócsák keletkeznek, ami a talajra és a növényzetre egyaránt káros. Tekintettel arra, hogy a szórófejek kör (esetleg körszektor) alakú területet öntöznek, a szórófejeket viszont négyzetes, téglalapos vagy háromszöges kötésben helyezzük el, ezért az öntözött területen kisebb-nagyobb átfedések vannak. Sorszórófejes üzemnél, amikor a szárnyvezetéken levő összes szórófej egyidejűleg üzemel, s miután az egyik szárnyvezetékállásban befejeződött az üzem, helyezik azt át a következő szárnyvezetékállásba, az intenzitás szempontjából csak 1 és 2-szeresen öntözött területek vannak. A kiadott h QmnT] vizboritás szempontjából lesz 3 és 4-szeresen öntözött terület is, mert a következő szárnyvezetékállásban a szórófejek az előző szárnyvezetékállásban már öntözött terület egy részére ismét rászórnak. Fagyvédelmi öntözéseknél, ahol a teljes védendő területen a megadott kötésben elhelyezett szórófejek egyidejűleg öntözik a teljes területet, az intenzitás szempontjából is vannak 3 és 4-szeresen öntözött területek (18. ábra). A 19. ábra is négyzetes kötésnél mutatja az átfedéseket és a négyzet helyének kiválasztását. Az irodalomban általában a többszörösen átfedett területek nagyságát szokták megadni, pedig nem az a döntő, hanem az, hogy az i-R jelleggörbe melyik szakaszán van az átfedések miatti összegeződés. Az öntözött területre jutó permeteloszlás szempontjából az átfedések- 28 -
