Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
7. A szórási távolság és nyomás kapcsolata
öntözővíz túlnyomó része esik. A sugárbontás biztosítja azt, hogy a szórófejhez közelebbi terület is kapjon vizet. A sugárbontás miatt csökken az R. Az állandó sugjyrzavarás előnytelen, a periodikus sugárzavarás kedvezőbb, mert a vizsugár rövid ideig hidraulikailag zavartalan, igy a teljes szórási távolságra hat, majd rövid ideig a sugárbontó felbontja a sugarat, s ezzel biztosítja a közelebbi területek öntözését. A propellerkerekes szórófejeknél a vizsugár és a lapátkerék egymáshoz viszonyított helyzete állítható. Attól függően, hogy a lapátkerék mennyire nyúlik be a vizsugárba, változik a lapátkeréknek és ezzel együtt a szórófejnek is a fordulatszáma, változik a szórási távolság, a vizsugár szétbomlása, a csapadékeloszlás. Nagyobb benyulásnál nagyobb a sugárzavarás, a finomabb cseppképződés miatt csökken az R, növekszik a párolgási veszteség és a szél által elsodort veszteség is. A propeller-tipusu szórófejeknél az összes tényező figyelembevételével kell megállapítani az optimális mértékű sugárbontást. A sugárcső hosszának is van hatása az R-re és a csapadékeloszlásra. Rövid sugárcsőnél kisebb az R és a szórófej közelében több csapadék hullik le. Egyes szórófejeknél a sugárcsőbe a vízáramlás egyenletesebbé, a viz- szálak párhuzamosabbá tételére gyakran terelő elemeket (egyenirányítót) helyeznek be. Ezek kis átmérőjű csövek, vagy vékony lemezek, amelyek a sugárcső tengelyével párhuzamosak. Bár a terelő elemek súrlódási veszteséget * okoznak, de ezzel a kisebb mértékű veszteségtöbblettel egyes kutatók szerint a terelő elemek sokkal nagyobb jelentőségű sugár-javitó hatása áll szemben A KME-2 szórófej vizsgálata során annak 14 mm belső átmérőjű sugárcsövébe háromféle terelőelemet tettünk be. Az egyik egyszerű rézlemez, amely a sugárcső keresztmetszetét 2 db félkörre, a másik egymásra merőleges két lemez, amely 4 db negyedkörre, a harmadik pedig egy vízszintes és két függőleges lemez, amely 6 db, de nem egyenlő területű részre bontotta (14. ábra). A rézlemez 0, 5 mm vastag, a terelő elemek hossza 6 cm volt, igy a fő- sugárcső elágazásától a fuvőka kezdetéig értek. Ezek a rézlemezek egyrészt keresztmetszetcsökkentést okoztak a sugárcsőben, másrészt a sugárcső súrlódási veszteségét lényegesen növelték. A háromféle terelőelem 4, 5 - 9 - 13%- os keresztmetszetcsökkentést és 63- 120 - 166%-os súrlódási felületnövekedést jelentett a fősugárcső 6 cm hosszú szakaszán. Ennek hatására 8 és 9 mm-es átmérőjű fuvőkák alkalmazásnál, H= 20-40 m-nél 2-4%-os vizhozamcsökkenés volt, ennek ellenére a szórási távolság nem csökkent, sőt egyes esetekben néhány dm-el nőtt. suaarcso / // 14. ábra- 24 -
