Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
7. A szórási távolság és nyomás kapcsolata
A terelőelemek hatása szemmel is látható, a fuvókáből kiáramló vizsu- gár kezdeti szakaszán a vizsugár tömörebb, nem kezd olyan hamar szóródni. Megfigyeltük a vizsugárnyaláb vizszintes irányú szétnyilását is álló szórófejnél. Ha a sugárcsőben terelő elemek vannak, a vizsugár vizszintes irányú szétnyilása (a körcikk) 10-30%-kal kisebb, mint terelő elemek nélküli üzemnél [22]. A terelőelemek sugár- és szórási távolság-javitő hatása inkább nagyobb átmérőjű sugárcsöveknél és fuvőkáknál jelentkezik. A sugár cseppekre való bomlására tehát a következő tényezők hatnak: a fuvóka előtt a vizsugár turbulenciájának mértéke, a sugárcső és a fuvóka csatlakozásának módja, a fuvóka alakja, simasága, kupszöge, kilépési élének kiképzése, a fuvóka előtt és magában a vizsugárban bekövetkező nyomáslengés, a vizsugár kölcsönhatása a levegővel. Egy-egy szórófej fuvókasorozata kialakítható úgy, hogy a jul tényező állandó, igy a nagyobb átmérőjű fuvóka nagyobb távolságra szór. A fuvóka alakjának megfelelő módosításával elérhető az is, hogy a fuvóka átmérőjének növelésével az R csak igen kis mértékben nő. Ez a hatás a /ju tényező csökkentésével érhető el. Ilyen fuvőkasorozattal biztosítani lehet, hogy azonos nyomás esetén a legkisebb és a legnagyobb átmérőjű fuvóka szórási távolsága között 6 m-nél ne legyen nagyobb különbség, tehát a kötési távolság nem változik. Pl. a Bauer Sr-41 jelű szórófejnél a nagyobb fuvőkaátmérőknél a vizsugár viz- szálakra bontása fokozatosan nagyobb mértékű, igy az R csak kis mértékben nő. Az átlagos vízborítás mértéke (i) nagyobb fuvókák alkalmazásával 2-3- szorosra növelhető anélkül, hogy kötési távolságot kellene változtatni. Az irodalomban használják a hasznos szórási távolság (R^) fogalmat is, amely a szórófejtől sugárirányban mért azon távolság, ahol a csapadék intenzitása az i felére csökken le. Ennek a fogalomnak a használata helytelen, mivel egyetlen szórőfejállásra vonatkozó adatokból számítják, a szórófejeket ' pedig mindig kötésben helyezzük el. Az irodalomban, katalógusokban sokszor nem egyértelmű, hogy melyik szórási távolságot adják meg. R[m] 15. ábra Nincs megállapodás abban sem, hogy az R értékét milyen magas szórófejelhelyezésre értelmezzük. A szórófejek elhelyezése ugyanis lehet mély- 25 -
