Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 22. A vízgazdálkodás az ember közvetlen szolgálatában

22.24. kép. A Nagy-Küküllő (Tírnava Mare) 1975. évi árvizének rombolása Segesvárott

(Sighifoara )

Románia vízgazdálkodási terveiben már kezdettől fontos szerepet juttattak a tározásnak, és számos kisebb-nagyobb tározó létesült kizárólag árvízvisszatartásra. Ilyen pl. a Fekete-Körösbe ömlő Tőz (Teuz) béli (Beliu) árvíztározója, amelynek befogadóképessége 15 millió m3, vagy az Ér (Ier) 17,6 millió m3-es, 450 ha vízfelülető érendrédi (Andrid) tározója. Az Ér mellékvölgyeiben Érsemj énnél (tyimian, 22.25. kép) és Gálospetrinél (Galospetreu) tartható vissza 4,65, ill. 4,6 millió m3 víz. Állandó jellegű tározásra épült, az öntözést is szolgálja, a Fehér-Körösbe ömlő Csigér (Cigher) feltóti (Taut) tározója (19.5 kép)? Nagy távlatban hatvanra kívánják emelni a Körösök vízrendszerében a tározók számát [30].

Az árvízvédelmet szolgálja a Túr 7,4 millió m3-es kányaházai (Cálinesti-Oas) tározója8 és épül egy 30 millió m3 befogadására alkalmas tározó a Krasznán Varsóiénál (V ír sóit).

A közvetlenül az 1975. évi árvíz pusztításai után meghirdetett országos vízgazdálkodási távlati terv [31] azután a korábbinál is nagyobb súlyt vet az árvízvédelmi művek fejlesztésére, — elsősorban a kárt szenvedett településekkel és gazdasági létesítményekkel kapcsolatban. így kaptak kiemelt helyet az 1976—1980. évi ötéves tervben a Kis- és a Nagy-Küküllő vízrendszerében végzendő munkák. Egyrészt a Kis-Küküllő árvíz csúcsainak csökkentése érdekében a 31 millió m3 térfogatú Bezid-tározó építése Erdőszentgyörgy (Singeor- giu de Pádure) közelében, és egy 24,5 millió m3 víz visszatartására alkalmas, 325 ha kiterjedésű vésztározó létesítése Balavásárnál (Bäläuseri), továbbá mederszabályozás és töltésezés ugyanott, valamint Dicsőszentmártonnál (Tírnáveni) [31a]. Másrészt két tározó a Nagy-Küküllő vízgyűjtőjében — Zetelakánál (Zetea), ill. Héj jafal vánál (Vinätori) —, valamint töltések emelése Segesvár (Sighisoara), Medgyes (Médiás) és Kiskapus (Gopsa Micá) belsőségeinek és ipartelepeinek védelmére a szükséges mederrendezéssel együtt. Árvédelmi művek építését irányozták elő a Maros menti Gyulafehérváron (Álba Iulia) és Déván (Déva) is, továbbá a Szamos vízrendszerében Beszter562