Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
III. rész. A szocializmus kora - 22. A vízgazdálkodás az ember közvetlen szolgálatában
22.6. táblázat Árvízvédelmi művek a Tisza vízrendszerében ([1, 2, 25] felhasználásával) A védtőltések hossza Terület a Tisza mentén [km] a mellékfolyók mentén [km] összesen [km] Megjegyzés Szovjet 96 123 219 Az alsóbbrendű vízgyűjtők nélkül Román 5 1322 1327 [5], 148. o. szerint, a Béga menti Szlovák 6 689 695 gátak hosszát becsülve Ebből 476 km a Bodrog vízrendMagyar 904 1836 2740 szerében A 8,7 km árvízfallal együtt. A védJugoszláv 260 188 448 vonalak hossza a 138 km magasparttal együtt 2877 km Összesen 1271 4158 5429 Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1960. évi megállapítása szerint hazánk területén 1800 km-en vált szükségessé a Tisza-völgyi védtőltések magasítása. Az 1961 — 1980 közti első fejlesztési időszakra 1451 km-en irányozták elő a szükséges munkálatokat. Új töltés építése — elsősorban a Sajó és a Hernád mentén — 105 km-rel szerepelt a tervben. A nyári gátak és körtöltések erősítését 33 + 160 km-en, újak építését 17 -f 54 km-en tervezték [2]. Az előrelátást az 1970 és 1975 közötti súlyos árvizek ismételten igazolták. 1970-ben a Szamos, a Maros és a Körösök rendszerében, és magának a Tiszának is hosszabb szakaszain, minden korábbit jelentékenyen meghaladó katasztrofális árvíz volt. Legtöbbet Románia szenvedett, amelynek — a délkeleti országrész kivételével — egész területén óriási volt a pusztulás. A hivatalos jelentésekből a tiszai vízgyűjtőre vonatkozó adatok nem választhatók külön, de tudjuk, hogy Szatmáron (Satu Maré) 2 m-rel haladta meg a gátak koroná- j át a víz, és Marosvásárhelyen (Tg. Mures), Segesvárott (Sighisoara), valamint Medgyesen (Media§) a házak emeleti ablakáig ért. Országos viszonylatban 79 települést öntött el egészében, és 1796-ot részben az ár, és 1,18 millió hektárnyi területen söpört végig ([27] és [28], Podani, 47. o.). Magyar területen Szabolcs- Szatmár megyében, 53 800 ha-t sújtott az árvíz, de ennek 75—80%-át a román területen kitört, a határon átömlő vizek öntötték el, és csak a többi került a Szamoson Nábrádnál és Tunyogmatolcsnál bekövetkezett gátszakadások következtében víz alá ([29], 22.4. ábra). Mind a magyar, mind a jugoszláv szakaszon rendkívüli volt az árvíz tartama is, ami a szokásosnak többszörösére növelte a gátak megterhelését. 1972-ben a Sajón, 1974-ben a Bodrog vízrendszerében volt rendkívüli árvíz [32]. 1975 júliusában a Küküllők és a Maros völgyén sepert végig a helyenként az 1970. évit is felülmúló árvíz, amely Segesvártól (Sighisoara, 22.24. kép) Balázsfalváig (Blaj), és Gyulafehérvártól (Álba Iulia) Aradig óriási pusztítást végzett. Ugyanakkor az Aranyos (Aries) Tordánál (Turda) szakította át a gátját és elárasztotta a város iparnegyedét. 560
