Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 22. A vízgazdálkodás az ember közvetlen szolgálatában

ábra). A fürdő táplálására a magyar Vízkutató és Fúró Vállalat 1972-ben Dobos Irma szakvéleménye alapján fúrt kutat létesített, amely 33 °C-os vizet ad [20]. * A hazai üdülőtelepek 1961-től előirányzott fejlesztésé re vonatkozóan a keretterv a tiszai vízgyűjtő magyarországi részén a következő számokat tar­talmazta [2]: üdülésre alkalmas természetes folyópart 22,0, tópart 22,5 km, fürdésre alkalmas természetes folyópart 57,5, tópart 16,6 km, vízi sportra alkalmas természetes folyópart 70,5, tópart 37,9 km. Amíg folyóvizeink fokozatos elszennyeződése miatt az üdülésre, és különö­sen a fürdésre kijelölt folyópartok hossza csak kis mértékben, a vízi sportokra szolgálóké pedig csupán 2,8%-kai látszott növelhetőnek, az üdülők telepítésére alkalmas tópartoknak, a tározás előirányzott fejlesztésének megfelelően, több mint háromszoros kiterjedésével számoltak. Az említett parthosszak csak bizonyos lehetőségeket jelentenek. Jellemzőbb a fejlődésre a fürdők számának, befogadóképességének és forgalmának alakulása, amiről a 22.4. táblázat tájékoztat. (Az 1961 előtti adatok hézagosak.) A fejlődés szemléltetésére megjegyezzük, hogy 1953-ban még csak 19 strandfürdőt és egyetlen tisztasági fürdőt tartottak nyilván. 22A. táblázat A fürdők fejlődése a Tisza vízgyűjtőjének magyarországi részén ([1], 3—069, —071 és —073 táblázat, valamint [2a], II. rész nyomán) Strandfürdők az Gyógy- és tisztasági fürdők az 1961. 1974. 1977.1 1961. 1974. 1977.2 évben A fürdők száma 120 130 104 1092 982 8 + 72 = 80 150 8 -j- 95 = 103 Befogadóképesség ezer fő 93 157 141,5 122 872 30,8 + 8,3 = 39,1 178.4 30,8 + 9,3 = 40,1 A medencék száma 210 292 289 982 1402 62 -f 83 == 145 351 62 + 88 = 150 Személyforgalom millió fő/év 5,01 9,09 8,82 1,563 5,662 3,82 -f- 1,80 = 5,62 10,58 3,82 + 1,92 = 5,74 Hé vízfelhasználás millió m3/év ? 7,0 6,88 ? 2,3 + 1,8 = 4,1 2,82 + 1,51 = 4,33 8,43 2,82 + 1,76 = 4,58 1 A felső szám a teljes területével a tiszai vízgyűjtőben fekvő három megyei városra és hét megyére vonatkozik, az alsó Bács-Kiskun, Nógrád és Pest megye adataival együtt értendő. A tiszai vízgyűjtőre vonatkozó adatok a két érték közé esnek. 2 Gyógy- és tisztasági fürdők együtt. 3 A gyógyfürdők forgalma. A tisztasági fürdők forgalmáról 1965. évi adatunk van: 2,29 millió fő volt. 554

Next

/
Oldalképek
Tartalom