Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
III. rész. A szocializmus kora - 22. A vízgazdálkodás az ember közvetlen szolgálatában
22.3. A vizek az egészség szolgálatában Az iparosodás és a városiasodás megrontotta az ember környezetét. A füst- és a zajártalom elől a szabad természetbe vágyik a városlakó, hogy ott testileg - lelkileg felfrissüljön. A tömegközlekedés eszközei és a magánkézben levő gépjárművek napról napra növekvő száma csak megkönnyítik ennek az elemi erővel feltörő igénynek a kielégítését, amiben fontos szerepet játszik az erdő és a víz. Megfelelő vízellátás és szennyvízcsatornázás nélkül a legszebb helyen fekvő turistaház vagy üdülő sem tud megfelelni a rendeltetésének. Érthető tehát, hogy az üdülőkörzetek vízellátását és csatornázását a vízgazdálkodás kiemelkedő feladatként kezeli. Példaként a Mátra-vidéki Regionális Vízmüvet említhetjük. Ide tartozik a gyalogtúrák közkedvelt célpontjainak, az üdülőterületek forrásainak kiépítése és gondozása is. Az ebben a vonatkozásban bekövetkezett fejlődést mindnyájan tapasztaljuk, de számszerűen igazolni, sajnos, még hazai vonatkozásban sem tudjuk. Az üdülés különösen kedvelt helye a vizek partja, mert az erdő csendjét, friss levegőjét és sétalehetőségeit a fürdés és a különféle vízisportok örömeivel tetézi. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv szerint — mert ismét a hazai adatokra vagyunk utalva — 1960-ban a Tisza vízgyűjtőjének magyarországi részén 17,4 km-nyi folyópart és 6,3 km-nyi tópart volt üdülésre, 77,3 km-nyi folyópart és 9,0 km-nyi tópart fürdésre és 2614,1 km-nyi folyópart és 32,2 km-nyi tópart vízi sportokra alkalmas [2]. Huzamosabb pihenésre szolgáló üdülőt alföldi folyóink nagy víz játéka miatt aránylag kevés helyen lehet létesíteni. Fürdőzésre csak a még viszonylag 22.16. kép. Kajakosok a Tiszán Szolnoknál. (Csíkos Ferenc felvétele. A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság szívességéből) 550
