Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
III. rész. A szocializmus kora - 20. A szocialista vízgazdálkodás eredményei és célkitűzései a mezőgazdaságban
20.10. kép. A Nagykunsági-főcsatorna. A kiskörei tározó feltöltéséig, átmenetileg, úszó szivattyútelep táplálja. (VÍZDOK, Vizy Zsigmond felvétele) műve, hajózsilipje és vízerőműve, a víz szétosztására szolgáló két főcsatorna 18—18 km-es kezdeti szakasza (20.10. kép), valamint a hullámtéri víztározó gátjainak egy része. A duzzasztás, terv szerint, 1973 nyarán megkezdődhetett. Erre az időre befejeződtek azok az előkészítő munkák is, amelyek egyes, addig úszó vízkivételről táplált öntözőrendszereknek gravitációs vízellátásra való átkapcsolását tették lehetővé,3 és együttjártak e rendszerek korszerűsítésével, valamint bővítésével is ([4], 81. o.). A kiskörei térségen kívüli munkák közül főként az öntözést szolgáló tározók építését kell említenünk a Zagyva és a Tárná rendszerében, továbbá a Nyírségben. A nagyobbakról a 19.1. és 19.2. táblázat tájékoztat. Folytatódott az automatikus nyomásközpontokból beépített vezetékeken át táplált öntözőrendszerek térhódítása (Rakamaz, Hajdúszovát, Hajdúnánás, Mezőhék, Kungyalu stb.), és jelentős előrelépés történt a szennyvízöntözés terén (Bocs 600 ha, Kecskemét 378 ha) [12a]. A negyedik tercviklus végén a Tisza-völgy magyarországi részén öntözésre berendezett terület 242 ezer ha volt, az árterület 12,5%-a. Figyelembe véve az Alföld erőteljes gazdasági fejlesztését, a nagy vízi beruházások megvalósításához szükséges hosszú időt, és nem utolsó sorban a jugoszláv területen Törökbecsénél (Növi Becej) épülő tiszai vízlépcső 1975-re előirányzott üzembe helyezését, már 1974-ben megindultak a tiszai vízlépcsősorozat záróelemének, a Csongrádi Vízlépcsőnek a tervezési munkálatai. A negyedik ötéves tervidőszak a vízlépcső telepítésével összhangban álló terület- fejlesztési koncepció kialakításával és az öntözőrendszerek agroökonomiai vizsgálatokra támaszkodó tervezése alapján készült beruházási tervjavaslattal zárult [12]. Az ötödik ötéves terv (1976—80) fő feladatai a Kiskörei Vízlépcső I. építési ütemében elkészült létesítmények hasznosításához fűződtek. 30* 467
