Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
II. rész. A vízügyek múltja - 10. A Tisza-völgy ármentesítése
10.1. táblázat A Tisza-völgyi ártér a tiszai mappáció megállapítása szerint [3] Mindig víz Árvízkor összes vizes Megye, ill. kerület A legszélső árhatáron belüli alatt van elborított terület községek száma [ezer hektár] a) A Tisza mentén Bereg 116 23,2 101,6 124,8 Ugocsa 52 3,0 32,7 35,7 Szatmár 161 34,5 162,5 197,0 Ung 104 4,4 41,0 45,4 Zemplén 137 28,0 107,1 135,1 Szabolcs 98 46,5 137,4 183,9 Heves 78 16,2 113,2 129,4 Borsod 16 2,3 17,6 19,9 Pest 7 1,4 5,5 6,9 Csanád 3 1,6 8,4 10,0 Hajdúság 3 0,6 17,3 17,9 Jászság 3 0,9 11,0 11,9 Nagykunság 6 6,3 11,1 17,4 Csongrád 27 13,2 63,3 76,5 Kiskunság 1 0,1 0,4 0,4 Bács-Bodrog 9 9,6 5,1 14,7 Csajkás kerület 10 14,5 10,4 24,9 Torontál 53 13,5 127,3 140,8 A Tisza mentén b) A Körösök és Berety884 219,7 972,9 1192,6 tyó mentén 149 256 515 771 Tiszai ártér összesen 1033 476 1488 1964 minél gyorsabb levezetésére vonatkozó jogos igényét, hiszen ez a kiterjedt árterület vízmentesítésének alapvető feltétele volt. Széchenyi bizonyosan arra is gondolt, hogy az egész Tisza-völgy egységes szabályozása forog kockán, ha a munkálatokat legjobban sürgető megyék birtokosainak kívánságait nem teljesítik. Számított arra is, hogy a Tisza teljes hosszára kiterjedő átvágások a hajóút megrövidítése révén a kormányt is érdekeltté teszik a munkálatokban. Szó sem lehetett tehát arról, hogy az átvágásokat a folyószabályozás klasszikus szabályai értelmében alulról felfelé haladó sorrendben készítsék el — a feljebb fekvők munkábavétele előtt megvárva az alsók kifejlődését —, mert így a felsőbb szakaszok érdekeltségét évtizedekre terjedő várakozásra kényszerítették volna. Ha Vásárhelyi a Tisza egész síksági szakaszára tervezett is átvágásokat, ezt közeli töltésezéssel kötötte össze, hogy a vizek koncentrálása a mederfejlődést elősegítse, és az árhullámok levonulását ezzel is siettesse. Ez a töltések igénybevétele szempontjából is előnyt jelentett. Paleocapa kötöttségek nélkül alakíthatta ki véleményét. Vásárhelyi 101 átvágásával ellentétben csak 15 átvágást javasolt, azokat is a Tokaj alatti szakaszon (bár nem zárta ki „szükség esetén” a felsőbb szakasz túlfejlett kanyarulatainak átmetszését sem), és az ármentesítésre vetvén a fősúlyt, főként töltések építését ajánlotta — az árvíz tárolása érdekében egymástól elég nagy távolságra. A szabályozás kezdeti kudarcai nem a „terven”, hanem a végrehajtáson, az ,,Eszmetöredékek”-ben kifejtett és fentebb idézett öt alapelv mellőzésén múltak. 14 209
