Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

I. rész. Természeti adottságok - 7. A felszín alatti vizek

Az időjárás, ill. a növényi élet hatását tükröző évi perióduson kívül, amelyet a téli félév készletfelhalmozása és a nyári félév készletfelhasználása jellemez, több éves hullámok is jelentkeznek a talaj vízjárásban. Sorozatos nedves esztendők következtében a talajvíz rendkívül magasságra emelkedik, a „föld árja” nagy területeket önt el, és jelentékeny terméskiesést okoz, míg több száraz évet követően tartósan lesüllyed a talajvízszint, amit ugyancsak megszenved a mezőgazdaság (7.4. ábra). A talajvízszint éven belüli és — főként többéves ingadozása miatt valamely hely pillanatnyi talajvízállása könnyen adhat módot a talajvízviszonyok téves megítélésére.

Az alföldi talajvizek kémiai tulajdonságai, elsősorban a víztartó réteg anyagától és vízcseréjének ütemétől függően, igen változatosak. Általános jellemzője a talajvizeknek a keménység, amely csak kisebb foltokban marad 20 nkf alatt, sok helyen meghaladja a 40 nkf-ot, sőt a Tiszafüred—Mezőtúr—Szolnok háromszögben, a Kurca mellékén, Hódmezővásárhely és Szeged környékén, továbbá a Sárréten eléri a 100 nkf-ot is.

A talajvíz sókoncentráció ja, a Nyírség és az észak-alföldi hordalékkúp-síkság kivételével, általában 1000, sőt 2000 mg/1 felett van, de a fentebb említett területeken 4000 — 6000 mg/1 előfordul. Jászárokszállás meg éppenséggel 9500 mg/1- rel tűnik ki.

7.4. ábra. A talajvízszint éven belüli és sokévi ingadozása néhány alföldi megfigyelő

kútban. (A VITUKI adatai)

141