Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
I. rész. Természeti adottságok - 5. A felszíni vízkészlet és a vízjárás
A síkvidéki tározóknak, amellett, hogy öntözővíz szolgáltatásával, vagy halastóként, kacsanevelőként, helyi feladatokat látnak el, jelentős előnyük, hogy egyébként nem termő, vakszikes területek gazdasági hasznosítását biztosítják. Számuk állandóan növekszik. Az ötvenes évek során (tehát az 5.5. táblázatban feltüntetett állapotot követően), a magyarországi részen tíz 100 ha-nál nagyobb halastó létesült, közülük nyolc Hajdú-Bihar megyében. (Együttes vízfelületük 2947 ha). A Karcagon és Kenderesen épült két síkföldi tározó vízfelülete 305 ha, kapacitásuk 2,4, ill. 2,2 millió m3. A halastavakat szomszédaink is erőteljesen fejlesztik. Az előirányzatok szerint 1975-re Románia 2300 ha-ról 4700 ha-ra, Szlovákia 800 ha-ról 1100 ha-ra, Jugoszlávia 4000 ha-ról 8000 ha-ra kívánta emelni a Tisza vízgyűjtő területén a tógazdaságok kiterjedését. Arról, hogy a tervekből mennyi valósult meg, nincsenek adataink. Különösen a népesebb települések közelében szaporodnak a fürdőkultúra és a vízparti üdülés szolgálatában álló tavak is. Kiterjedésük és így vízkészletük is csekély. Elsősorban társadalmi-egészségügyi jelentőségűek. * Az állóvizek második nagy csoportját a mocsaras és vizenyős területek alkotják, amelyek még ma is jelentékeny területet foglalnak el, — különösen az Alföldön. Noha a legutóbbi száz év vízrendezési munkái kultúrtájjá alakították az egykori „vadvízországot”, a lecsapolt területek mélyfekvésű, vízzáró felszínű részein könnyen megállnak, és hosszabb-rövidebb ideig megmaradnak a csapadékvizek. A hazánk területére vonatkozó statisztikai kimutatás szerint (5.7. táblázat) a tiszai vízgyűjtő vizenyős területeinek legnagyobb része járható, vagy éppenséggel csak foltokban mocsaras.2 Az állandó jellegű igazi, járhatatlan mocsarak kiterjedése csekély. Alárendelt szerepet játszanak a nehezen járhatónak minősített vizenyős területek is. .7.t áblázat Az 5 ha-t meghaladó vizenyős és mocsaras területek a Tisza-völgy magyarországi részén (1951. évi állapot [7]) Terület [ha] Időszakosan vízzel borított agyaggödrök Járhatatlan mocsarak Nehezen járható mocsarak Járható vizenyős területek Foltokban vizenyős területek Mocsaras és vizenyős területek összesen száma területe [ha] száma teriUete [ha] száma területe [ha] száma területe [ha] száma területe [ha] helyen együtt “ [hipp%5 10 i 7,7 15 115 9 66 275 2056 í 10 301 2254 9,3 11-20 — — 18 271 7 107 246 3573 — — 271 3951 10,3 21 50 — — 9 262 10 314 196 6010 10 383 225 6969 28,0 51—100 — — 5 326 3 242 66 4425 7 430 81 5423 22,3 101 200 — — — — 1 131 15 1938 1 122 17 2191 9,0 201- 500 — — 1 319 — — 9 2601 — — 10 2920 11,0 500< — — — — — — 1 687 —-1 607 2,5 összesen i 7,7 48 1293 30 860 808 21210 19 945 906 24315 100 % 5,3 3,5 87,3 3,9 123
