Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
5. Az étkezési (háromnyaras) halak nevelése
A teljes üzemű tógazdaságokban saját törzsanyaggal dolgoznak, s jól érvényesítik az érdekeiket. Itt tehát azzal számolunk, hogy a törzstenyésztők kiváló minőségű, céljaiknak megfelelő növendékhalakat nevelnek, és ilyen pontyokkal helyezik ki a tavaikat. A részüzemű tógazdaságok nincsenek ilyen kedvező helyzetben, vásárolniuk kell a kétnyarast. A szakmai ismeretek is hiányosak, így gyakran megtörténik, hogy csökött, értékmérő tulajdonságaikban hiányos halakat vesznek. Legyünk körültekintőek! Ha azt látjuk, hogy az eladásra felkínált kétnyarasok között kicsik és nagyok keverednek, az állomány nem homogén. Gyanúval szemléljük a halak pikke- lyezetét is. A pikkelyestől a csupasz pontyig, a tükrösöknél az oldalvonalon és a test felületén rendezetlenül, „szórtan” megjelenő pikkelyek mutatják, hogy tenyésztői munkát ebben a gazdaságban nem folytattak. Sokat elárul a fej és a test aránya: ha a ponty feje aránytalanul nagy, a felkínált állomány vagy vadívásból származik, vagy valamelyik természetesvízi „lelőhelyről” ered. A halak egészségi állapota, testi kondíciója is sokat elárul, pl. feltételezhetjük a rossz teleltetést. Önös céljainkat akkor képviseljük jól, ha az ilyen halakat nem vesszük meg, mert óriási gondok keletkezhetnek a gazdaságunkban. Veszedelmes dolog a növekedésben lemaradt, a háromnyaras kor végén is csupán 0,5-0,8 kg/db-os halakat újra kihelyezni. A szakszerűtlen munka bizonyítékai az ilyenek. Ezekkel nemcsak az a gond, hogy a fejlődésükben visszamaradtak, hanem az is, hogy ebben az életkorban már ivarérett a ponty. Az ikrások testtömegének 10-20%-át, a tejesek testtömegének 5-10%-át is kiteheti az ivartermékek mennyisége. Ezek a halak a termelés negyedik évében leívnak a tóban. A súlyveszteség sokba kerül, s mellékhatásként bizonytalan mennyiségű pontyivadék is keletkezhet a tóban (rontjuk az étkezési halaink nevelési feltételeit). Ezek - tekintettel a bizonytalan eredetű szülőkre - további tenyésztésre alkalmatlanok. A teljes üzemű tógazdaságokban a kihelyezést az ivadékkal kezdjük, a kétnya- rasokkal folytatjuk. Nagy gazdaságokban a kihelyezés több hétig is elhúzódó feladat, de jó munkaszervezéssel március 20-ára befejeződik. Ha vásároljuk a növendék pontyot, a szállítást úgy ütemezzük, hogy ugyanerre az időpontra a tavunkban legyenek. A hűvös időben (akár éjszakai szállítást is alkalmazva) a halak kevésbé sínylik meg a szállítást. A korai időben kihelyezett halak az élőhelyükön lesznek akkor, amikor a tóvíz még „nyers” állapotú, de már kopogtat a tavasz... Halaink tavaszi áthangolódása, a környezethez való alkalmazkodása zökkenőmentes. Egymással összhangban fejlődik a vizek teljes élővilága, beleértve ebbe a halakat is. Ha ez jól sikerült, sokat tettünk a halhústermelés megalapozásában. 5.2 Trágyázás, műtrágyázás A jól népesített halastó gondos tápanyagpótlást kíván (lásd a 6.2. fejezetben leírtakat). Arra kell törekedni, hogy a tápanyagpótlásnak ne csak kezdete (alaptrágya) legyen, hanem folyamata is. Július közepéig-végéig értelme van a szerves trágyák 97
