Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

3. Tógazdasági haszonhalak szaporítása

ívás előtt megtisztítja azt és őrzi. Ezért 2-3 naponként a fészkeket ellenőrizni kell, hogy elívott-e a süllő.

Az ívató tóból az ikrával telt fészket vagy a végleges helyére (pl. természetesvíz, vagy süllőnevelésre alkalmas nagyobb termelő tó), vagy a keltetőházba szállítják. Ha a fészket tóba helyezik, akkor az ikrák védelméről úgy kell gondoskodni, hogy azt pl. tetővel ellátott vesszőkosárba, enyhén áramló vízbe helyezik. Ennél a módszernél a megmaradás legfeljebb 5% lehet. így kelésig biztosított az oxigénellátás és a kártevők sem férnek az ikrához.

Az ikrával borított fészek oxigénigénye magas, mert kis területen nagy mennyiségű ikra helyezkedik el. Az oxigén utánpótlás átfolyó vízzel, vagy vízpermettel történhet. Az első esetben szét kell szedni a fészket, hogy minden ikraszemhez elegendő oxigén jusson. Nálunk inkább a vízpermet alatti érlelés terjedt el, mert ez esetben a ikra a levegőben lévő oxigént hasznosítja (a vízpermet csak a kiszáradástól véd). Arra azonban ügyelni kell, hogy a vízpermet közvetlenül ne érje az ikrát. Ezért a permet alatt két fészket úgy borulnak össze, hogy az ikrát ne érhesse a víz- permet. Az ikrát minden nap 3^4 perc időtartalomban 1: 60000 hígításű malachit- zöldes kezelésben kell részesíteni.

Kelés közeledtével naponta úgy végzik próbakeltetést, hogy kevés ikrát néhány fokkal melegebb vízbe helyeznek. Ha félórán belül ezek az ikrák kikelnek, akkor a kelés ideje igen közeli. Ekkor a permet alatt érlelt ikrát is vízbe kell helyezni.

Az első táplálék felvétele után a lárva a keltetőházból tavi-, vagy előnevelésre kihelyezhető. Mindkét esetben a megmaradási százalék nagyságát az határozza meg, hogy mennyi és milyen méretű táplálékszervezet áll rendelkezésre. A süllő első tápláléka a legapróbb méretű kerekesférgek és egysejtű állatok. Bőséges táplálékkészlet mellett a süllő gyorsan növekszik, előnevelő tavakban jó megmaradás mellett 4-6 hét alatt elérheti a 3-5 cm-es nagyságot. Az előnevelt ivadék halászatakor az ivadék könnyen sérülhet, különösen akkor, ha szállításáig tartóhálón tartják. Tehát a halászatot igen kíméletesen kell elvégezni, és a ki fogott állományt haladéktalanul el kell szállítani.

3.8 A harcsa szaporítása

Az anyaharcsák nagytestű falánk ragadozók, ezért a nyári tartásuk táplálékhal biztosítása mellett telelőkben, csatornákban vagy kisebb tározótavakban történik. A telelőbontás után áprilisban az ivar szerinti szétválogatásukat el kell végezni az 5. táblázat szerint:

Az anyaállományt majd a későbbiek során az ivadékot is elsősorban fürdetésekkel a darakórtól és a kopoltyúférgességtől kell megóvni.

A fészek alapja egy három kb. 1,8 m-es három karóból összeállított sátorformájú vázszerkezet, mely külsejét megfelelő hosszúságú fűzfagyökérrel kell beborítani úgy, hogy egy helyen bebúvó nyílás is maradjon. A harcsa agresszivitása miatt egy szabvány méretű telelelőbe maximum három fészek és ugyan ennyi pár harcsa helyezhető ki.

85