Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
1. Halastó-művelési alapismeretek
Az alapvető termelésnek két típusa van: az elsődleges- és a másodlagos termelés. Az elsődleges termelés csak az autotróf szervezetekre jellemző sajátosság, míg a másodlagos termelést viszont mindkét anyagcsere típushoz tartozó szervezetek végezhetnek. De az egyértelmű, hogy a heterotróf szervezetek kizárólag ehhez a termelési típushoz tartoznak. A növények tehát szervetlen anyagból szerves anyagot termelnek, ezért azokat elsődleges termelőknek vagy építő szervezeteknek (primer producensek) nevezzük. Az általuk előállított szerves anyag elsődleges termelésként jelentkezik az ökoszisztéma anyagforgalmi rendszerében, amit primer produkciónak nevezünk. Energiaforgalom szempontjából ez a napfényenergia megkötését jelentő első táplálék lépcső, illetve az első energia szint, melyet -gyei szokás jelölni. Az állatok csak kész szerves anyagból képesek saját testanyagot képezni, ezek tehát a rendszer elsődleges anyagát használják fel, illetve tárolják más magasabb energiatartalmú élő anyag formájában. Miközben többet vesznek fel mint amennyi az életvitelükhöz szükséges, és az energiaigényüket a felvett anyagok elégetésével elégítik ki, tehát a rendszer szerves anyagkészletét - a primer produkciót - fogyasztják, ezért fogyasztó (konzumens) vagy raktározó (akkumulatív) szervezeteknek nevezzük őket. A raktározó szervezeteket attól függően, hogy milyen eredetű táplálékot fogyasztanak, további csoportokba sorolhatjuk. A növényevő állatokat (pl. a vízibolha, amur stb.) mivel a primer producenseket fogyasztják másodlagos raktározó szervezeteknek nevezzük és a jelölésük a X-,. A ragadozó állatokat, melyek növényevő apróbb állatokkal táplálkoznak (pl. ponty, ragadozó üvegrák stb.) harmadlagos raktározó szervezeteknek A.-nak nevezzük. Azokat a ragadozókat, melyek a harmadlagos raktározó szervezetekkel (pl. süllő, harcsa) táplálkoznak Ángyéi szokás jelölni. Tehát a víz energiában szegény szervetlen anyag tartalma a fotoszintetizáló növények tevékenysége révén először bonyolult élő szerves anyaggá alakul át. Ezután az életközösség tagjainak testén és élettevékenységein keresztül egy sajátos körforgás útján halad tovább, eközben egyre magasabb táplálkozási szintre jut el. A növényi biomassza a raktározó szervezetekbe jut (először másodlagos raktározó, majd harmadlagos raktározó stb.), miközben a növények által megkötött energiamennyiségjelentős része mindig az életfolyamatokra használódik fel. Ennek következtében a lépcsőfokokon előrehaladva a szerves anyag és a benne lévő megkötött energia mennyisége egyre csökken. Tehát lépcsőfokonként egyre nagyobb az energiaveszteség. 1.1.7.6 Táplálékpiramis Ha a táplálkozási kapcsolatok rendszerében az említett szintekbe sorolt élőlényeket számszerűen megvizsgáljuk (egyedszámukat és a tömegüket meghatározzuk), akkor kiderül, hogy egy egységnyi víztérben (pl. I m3 víz) darabszám és összes tömeg vonatkozásában az építő szervezetek biomasszája a legnagyobb. A második szinten lévő növényevő állatok biomasszája már lényegesen kevesebb, és 35
