Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
1. Halastó-művelési alapismeretek
szívja, csak kivételes esetben száll emberre. Egészségügy szempontjából is jelentős család, mert betegségeket terjeszthetnek, mint pl. a maláriás szúnyog. Az árvaszúnyog-félék sok tekintetben hasonlóak az előző családhoz, de nem szúrnak és a szárnyuk apró szőrökkel fedett. Lárváik minden típusú vízben nagy tömegben fordulnak elő. Mint haltáplálék igen fontosak. A közönséges árvaszúnyog lárvája élénkvörös színű és az iszapban él. A fenéken turkáló halaknak egyik legfontosabb természetes tápláléka. Gerincesek Az állatvilág legfejlettebb képviselői. Élőhely, életmód, formagazdagság vonatkozásában is erősen differenciálódott törzs. Tagjai a bioszféra minden részében megtalálhatók. Halak A halak a gerincesek törzsébe tartoznak, de fontosságuk miatt a tógazdaságokban tenyésztett fajok külön fejezetben kerülnek megtárgyalásra. Kétéltűek A halaknál sokkal fejlettebb, négylábú állatok. Az ujjak között úszóhártya feszülhet. A vízben élő fajok alakja valamelyest emlékeztet a halakéra. Testük gazdagabban tagolt a halakénál. Egyes csoportokban farkat is találunk. Bőrükben igen sok nyálkatermelő mirigy van, melyek a testfelületet állandóan nyirkosán tartják. Nyelvük mirigyekben gazdag, rendszerint tapadós és kiölthető, - ami az állatot a zsákmányolásban segíti. Táplálékuk állati eredetű, ez férgekből, rovarokból, csigákból, kisebb halakból stb. áll. Hazánk területén valamennyi vízi és szárazföldi kétéltű védett állat. Ivadék és előnevelő tavakban a tavi-, és a kecskebéka jelentős károkat okozhat. A sárga-, és a vöröshasú unkák az előző fajoknál kisebb testű állatok. Élőhelyük inkább a tó sekélyebb, pocsolyásabb része, ezért csak alkalmi kártevők. A farkos kétéltűek élőhelye inkább az álló- és lassú folyású vizek mocsarasabb, növényzettel benőtt részei. Ezért az ivadékállománynak inkább csak alkalmi kártevői. Gyakori fajok a tarajas gőte és a pettyes gőte. Hüllők A hüllők változó testhőmérsékletű gerinces állatok. Testüket pikkelyek vagy páncél védi a mechanikai hatásoktól és megóvja a szervezetüket a kiszáradástól. Magyarországon minden hüllőfaj védett. Pikkelyes hüllőt. Ide tartoznak a gyíkok, kaméleonok és a kígyók. Az állkapcsuk nagyon laza felfüggesztésű, aminek következtében a szájuk tágulékony. Ez teszi lehetővé, hogy az átmérőjüknél vastagabb zsákmányt is le tudnak nyelni. A nyelvük kétágú, villás, mely fontos tapintószervük, de egyes fajoknál a hő érzéke28
