Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
1. Halastó-művelési alapismeretek
tömeges elszaporodásuk esetén zöldes-barna színű vízvirágzást okoznak. Jelentőségük kisebb mint a kékalgáké, de egyes faja a zsenge ivadék tápláléka lehet. Sárgásmoszatok Ebbe a csoportba a sárgászöld, sárga- és kovamoszatok tartoznak. Ezek közül némi halgazdasági jelentősége csak a kovamoszatoknak van. Alakjuk igen változatos: korong, pálcika, hasáb, kötőtű alakúak lehetnek. Zömmel egysejtűek. A telepeket alkotó fajok száma kevés. Tömeges elszaporodásuk esetén a vizet barnászöldre vagy aranysárgára festik. Halgazdasági szempontból a jelentőségük kicsi. Csak néhány fajukat képesek hasznosítani a fitoplanktont fogyasztó állatok. Zöldmoszatok Zöld színű egysejtűek, de néhány fajuk sejttársulásokat alkot. Főképpen az édesvizek lakói, de néhány fajuk szárazföldön is megél. Az egysejtűek alakja gömb vagy kissé oválisán megnyúlt és lebegő berendezéssel ellátott. A sejtcsoportosulásban élők sejtjei viszont igen változatos alakúak lehetnek. Leginkább a gyengén szerves anyaggal terhelt eutróf édesvizeket kedvelik. Vizeinkben inkább szabadon lebegnek, de számos fajuk a fenékre tapadva él. Az egysejtűek elsőrendű és legnagyobb tömegű táplálékot szolgáltatnak az alacsonyabb rendű rákoknak és a fehér busának, a fonalat képező soksejtűek pedig az amurnak. Túlszaporodásuk esetén a vízi élettér biológiai egyensúlya megbomlik, ilyenkor hajnali oxigénhiányra lehet számítani. Gombák Klorofillal nem rendelkező növények, tehát fotoszintetizálni nem képes hete- rotrof szervezetek. A valódi gombák közül csak a moszatgombáknak van jelentősége a halgazdálkodásban. Ezek egyszerű felépítésű növények. A fejletlenebbek mikroszkopikusak, egysejtűek. A fejlettebbek telepe elágazó. Többek között ebbe a csoportba tartoznak a soksejtű vízi penészek, melyek kistermetűek. Gyakorlatilag minden vízben megtalálhatók. Elhalt vízinövényeken, állati hullákon élnek és általában szervesanyagot bontanak el, tehát az anyagok körforgásában van fontos szerepük. Néhány fajuk kimondottan parazita életmódot folytat. Ezek közül a legismertebb képviselőik a halpenész és a kopoltyúrothadás halbetegségek kórokozói. Mohák A legprimitívebb szerveződésű száras, aprólevelű zöld növények. A mohák közül kevés a kimondottan vízi szervezet. Ezek egy része a vízben szabadon lebeg, mások pedig felszínen úszók vagy fenéken élők. Harasztok Valódi száras, illetve gyökeres növények. Számos fajukból csak a mocsári zsurló és a rucaöröm él víz közelében, illetve a víz felszínén. A mocsári zsurló jellegzetes vízparti növény, halászati szempontból jelentősége nincs. 19
