Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
1. Halastó-művelési alapismeretek
Az anaerob baktériumok szintén elbontják - oxigén jelenléte nélkül - a tóba került szerves anyagokat, de mintegy „melléktermékként” a halállományra mérgező anyagokat (H?S, NH3, CH4) termelnek. Kisebb részük kórokozó, melyek a magasabb rendű élőlényeknél járványos megbetegedéseket okozhatnak. A baktériumok számos víziállat (egysejtűek, kerekesférgek, rákok, fehér busa stb.) részére táplálékul szolgálnak. A moszatok (algák) általános jellemzése és szerepük A fejlődés alacsony fokán álló egy- vagy többsejtű, nagyon változatos alakú és klorofiltartalmú növények, tehát táplálkozásuk tekintetében autotróf szervezetek. Nagyságuk 2-10 p között változik, de a telepeket alkotó fajok ennél lényegesen nagyobb fonal vagy békanyálszerű, szabad szemmel is jól látható képződményeket alkothatnak. A tápláléklánc első láncszemét képezik, mivel a fényenergia felhasználásával a fotószintetizálásuk során alacsony energiatartalmú szervetlen anyagból élő, magasabb energia tartalmú szerves anyagot építenek fel. Az algák fogyasztói az alacsonyabb rendű állatok egy része (pl. kerekesférgek, rákok), és a halak közül a fehér busa. Az asszimilációjuk során nagy mennyiségű oxigént termelnek, mely a vízben élő állatok részére nélkülözhetetlen. A növényrendszertan az algákat hét törzsbe sorolja be, de hazai vizeinkben nagyobb jelentősége csak a kék-, ostoros-, sárga-, és a zöldmoszatok törzsének van. Kékinoszatok A legegyszerűbb felépítésű és származásuk tekintetében a legősibb algafélék. Alkalmazkodó képességük igen nagy, szélsőséges körülmények között is megtalálják az életfeltételeiket. Rendkívül kicsi méretük (0,5-6 p) miatt szabad szemmel csak tömeges elszaporodásukkor észlelhetők, mert a víz színe jellegzetes kékeszöldre változik. Kedvelik a tápanyagban gazdag, könnyen felmelegedő sekélyebb vizeket. Ezért nyár végén a sekélyebb vizekben és tógazdaságainkban is nagy tömegben elszaporodhatnak. Ezt a jelenséget vízvirágzásnak nevezzük. Nagy tömegű jelenlétük a vizeinkben inkább káros, mint hasznos. Vízvirágzáskor kellemetlen mocsárszagot árasztanak, amit a hal húsa is átvehet. Éjszaka vagy ha egyszerre nagy tömegben pusztulnak el oxigénhiányt okozhatnak. Az algafogyasztó szervezetek viszont egy részüket - a kocsonyás burok miatt - nem tudják kiszűrni a vízből és táplálékként hasznosítani. Ostorosmoszatok Színük zöld, de az idősebb egyedek világosbarna-feketebarna színt is ölthetnek. Az állat- és növényvilág határán állnak, mert egyes tulajdonságaikban a növényvilághoz, más tulajdonságaikban pedig az állatvilághoz állnak közelebb. Elsősorban a szerves vegyületekben gazdag édesvizeket kedvelik. Tömegesen fordulnak elő állóvizekben, szikes tavakban és az út menti pocsolyákban. Gyors és 18
