Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
1. Halastó-művelési alapismeretek
rülő hínárnövényzet váltja fel. A szervesanyag lerakodása és feldúsulása ennél az övezetnél a legjelentősebb a nagymennyiségű növényzet miatt. Öregedő tavaknál a feltöltődés folyamata itt kezdődik el, ami a későbbiekben kiterjed az egész tó területére. A parti övezet számos állatnak, főleg halkártevőknek és kevesebb haltáplálék szervezetnek biztosít élőhelyet. A nagytermetű vízinövények árnyékoló és tápanyag elvonó hatása miatt a halhústermelés folyamatában a legjelentősebb algák nem tudnak elszaporodni, aminek következtében a természetes hozam nagysága csökken. Célszerű amur kihelyezéssel és mechanikus növényirtással a növényzet folyamatos és állandó visszaszorítása űgyannyira, hogy a növényzet csak a partközeibe legyen töltésvédelem céljából. Nyíltvízi övezet: A medernek az a mélyebb része, ahol a jelentősebb vízmélység miatt a nagytermetű vízinövények már nem tudnak megélni. Ez az övezet a tó legfontosabb élőhelye, mert itt tudnak elszaporodni legnagyobb tömegben az algák és az ezeket fogyasztó szinte mikroszkopikus nagyságú állati haltáplálék szervezetek. Tófenék, mint élőhely: A tófenék és a nyíltvíz között folyamatos állandó jellegű szoros kapcsolat van. A tófenékben legerősebb a lebomlási folyamat és az itt keletkező növényi tápsók oldódásuk és az áramlások révén a vízbe kerülnek, ahol az algáknak táplálékul szolgálnak. A vízből viszont a szerves hulladék kerül az aljzatra. Növényi élet nem, vagy csak alig jellemző erre az élőhelyre. Az állatvilágnak viszont sok olyan csoportja van, mely ehhez az oxigénben viszonylag szegényebb élőhelyhez alkalmazkodott. Szinte valamennyi fenéken élő állat fontos haltáplálék szervezet. Ilyenek a felsőrendű rákok, kagylók és csigák, az iszaplakó férgek, valamint a szúnyoglárvák egy része is. 1.1.5 A vizek élővilága 1.1.5.1 Növények Hasadó gombák vagy baktériumok Az élővilágban a legelterjedtebb és legkisebb kezdetleges sejtes szerkezettel rendelkező, sejtmag nélküli mikroszkopikus méretű szervezetek. Mindenütt nagy számban jelen vannak. A halastó iszapjának 1 g-ja akár több milliárdot is tartalmazhat. Általában osztódással szaporodnak igen gyorsan. Kedvező körülmények között 20-30 percenként megduplázhatják az állományukat. Légzésüket tekintve lehetnek aerob és anaerob baktériumok. Az aerob baktériumok néhány kivételtől eltekintve a szervezetük felépítéséhez és életfolyamataikhoz szerves anyagot igényelnek (pl. elhalt növényi és állati törmelék, ürülék stb.), melyeket az anyagcseréjük során szervetlen anyaggá bontanak le. A bontási tevékenységük során keletkezett szervetlen anyag a zöld növények számára felvehető és hasznosítható tápanyag, tehát az elbontó baktériumok nélkül a táplálkozási lánc megszakadna. 17
